Tudomány

Direkt tették tönkre a 3000 éves szegedi arany lábvértet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 06. 22. 14:43

Világraszóló régészeti szenzáció a Kárpát-medencei Akhilleusz lábvértje, amelyet eredeti gazdája tudatosan tett tönkre. Megtalálója komoly jutalomra számíthat.
Korábban a témában:

Ön mit tenne, ha gombagyűjtögetés közben egy 100 grammos aranylemezt találna a földben? A legtöbben nyilván szaladnának a zaciba vagy egy ékszerészhez, de egy szegedi férfi inkább a városi Móra Ferenc Múzeum szakembereit kereste fel. Kizárólag az ő becsületességének és lelkiismeretességének köszönhető, hogy egy régészeti világszenzáció született – pontosabban került elő a föld alól.

Arról a háromezer éves arany lábvértről van szó, amelynek megtalálásáról a hét elején mi is beszámoltunk. Most a részletekről kérdeztük Czukor Péter régészt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársát, és V. Szabó Gábort, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusát.

Világszenzáció a semmiből

A lelet gyakorlatilag a semmiből bukkant elő, a szakemberek azonnal megkezdték a környék átfogó vizsgálatát, és elő is kerültek a műtárgy hiányzó darabjai, valamint több, vélhetően hozzá tartozó félgömb és kúp alakú függő. Egyelőre annyi biztos, hogy egy aranyból készült, a Krisztus előtti XII-IX. századból származó lábvértről van szó, amely boka és térd között védte a harcost a csatában – ahogy ma a focistákat a sípcsontvédő. A további kutatások célja, hogy a tárgyat valamilyen leletegyütteshez, esetleg régészeti objektumhoz sírhoz, gödörhöz, árokhoz tudják kötni.

A lelet viszont önmagában világszenzáció, már most hatalmas iránta a nemzetközi szakma érdeklődése. Nem véletlenül.

A korszakban – a késő bronzkorban vagyunk – a katonák védelmi eszközeinek fontos része volt a lábvért, ám ezek többnyire bőrből készültek. Csak nagyon kevesen engedhették meg maguknak, hogy bronzból készíttessék, az Égei-tenger vidékétől a mai Franciaországig mindössze 30-35 bronz lábvértet ismerünk.

Az arany lábvért (Fotó: Móra Ferenc Múzeum)

És a világon ez az egyetlen egy bronzkori arany lábvért, ami valaha előkerült.

A Kárpát-medence Akhilleusza

Egy átlagos termetű, ám nagy hírű harcos, vezető személy tulajdona lehetett, egyes jelek arra utalnak, hogy bőr kiegészítők is tartoztak hozzá – talán “hagyományos”, bőr páncél bújt meg alatta. Az arany ugyanis nem a legjobb anyag, ha egy kardcsapásnak kell ellenállni, vagy lándzsahegyet, nyílhegyet kell eltéríteni – mégis lehet, hogy akár harci helyzetben is használták. De a tárgy szimbolikus, reprezentatív szerepe a valószínűbb.

Trója ostromának idején járunk, és ha fellapozzuk az Iliászt, Akhilleuszt is ragyogó, luxuscikknek beillő, gazdagon díszített fegyverzetben találjuk. A nagy harcosok, vezetők reprezentációjának elengedhetetlen eleme volt ez, és most már biztos: nemcsak a görög világban, de a korabeli Kárpát-medencében is.

A területről nem rendelkezünk írásos emlékekkel, így nem tudjuk, milyen etnikumok lakták térségünket a Krisztus előtti XII-IX. században. Azt viszont igen, hogy gabonatermesztő, nagyállattartó közösségek virágoztak az Alföld déli részén. Falusias településeken éltek, de nem voltak ritkák a sánccal, fallal és árokkal megerősített, több száz hektár alapterületű erődített telepek sem.

Direkt tönkretették

Világosan kirajzolódik, hogy a XIII-XII. század fordulójára itt is megfigyelhető egy szűk, harcos elit kiválása. Egyre fontosabbá vált a katonai szellem, és a társadalmi állás külső jegyekben történő megjelenítése is – magyarázzák a régészek. Ennek emléke ez az arany lábvért.

Minden további pedig – most még – csak feltételezés. Czukor Péter és V. Szabó Gábor szerint nem valószínű, hogy a tárgyat valaki elveszítette, netán a vész közeledtével elrejtette volna. Mindkét lehetőséget kizárja, hogy amint kiemelt képünk is mutatja összegyűrve, -hajtogatva, mondhatjuk úgy: teljesen használhatatlanná téve került a föld alá. Ezen e képen kiválóan látszik, hogy néz ki most és fölötte, hogy festhetett eredeti állapotában.

Szeged, 2017. június 21.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai bemutatnak egy Szeged közelében talált késõ bronzkori, aranyból készült lábvértet (lent), felül a lábvért grafikai rekonstrukciója 2017. június 21-én. A régészeti és muzeológiai szempontból is egyedülálló mûkincset néhány órára a nagyközönség is láthatja a Múzeumok éjszakáján, 2017. június 24-én a Móra-múzeum dísztermében.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Lent a lábvért, fent grafikai rekonstrukciója (MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Ám épp ez a tény nyújt új támpontot. A régészek úgy vélik, az arany tárgyat tudatosan tették alkalmatlanná a mindennapi használatra, mielőtt elhelyezték.

Mert áldozati ajándék lehetett, és mint ilyen, ez volt a gyakorlat: nehogy később bárki használhassa azt, amit egy hérosznak vagy túlvilági lénynek ajánlottak. Az isten vagy istenség szót a szakemberek tudatosan kerülik, ilyenekről akkoriban még nem beszélhetünk.

Bőséges jutalmat kap a megtaláló

A kutatások most két irányban folynak. Egyrészt a lábvértet vizsgálják, hogy hol bányászták az anyagát adó aranyat, illetve milyen szerszámokkal, technikával munkálták meg – ebből ugye kiderül, hol készült, hol használhatták. Másrészt a környéken végeznek feltárásokat, hogy mint ahogy már említettük, egy biztos leletegyüttesbe lehessen illeszteni a lábvértet.

Végezetül a szakemberek kiemelik, milyen páratlan szerencse, hogy a tárgyat egy olyan ember találta meg, aki fontosabbnak tartotta a kultúra, a tudomány gyarapítását, mint a pénzt. Egyébként is “aranyáron” a lábvért töredékét nem éri eszmei értékének, mégis ritka az ilyen becsületes megtaláló. Ráadásul a férfi hitelesíteni is tudta a leletet, megmutatta pontos lelőhelyét, ami további nagy segítség volt a szakembereknek.

Jutalma nem is marad el, a beszolgáltató férfi nagyon komoly összegre számíthat az államtól – nem a lelet “pénzbeli értékét”, hanem jelentőségét díjazzák, ami esetünkben jóval több.

(Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.