Az azték templom meglehetősen jó állapotban konzerválódott, a falakon itt-ott még az eredeti vakolat is megmaradt. A szentélyt a szélisten, Ehekatl tiszteletére építették. A kutatók szerint a templomhoz egy hatalmas, csavarodó kígyóra emlékeztető szerkezet is tartozhatott, melybe a papok az orrát formázó ajtón keresztül léphettek be. A komplexum az ősi város közepén, azaz a birodalom legszentebb ünnepi területén helyezkedett el.
Az ásatás során a templom mellett egy labdázáshoz használt pályát is azonosítottak.
Raul Barrera, a feltáráson dolgozó régész szerint ez a játékkal járó felajánlás volt.
A csigolyák, vagy nyakak feltehetőleg olyan áldozatoktól származtak, akiket feláldoztak vagy lefejeztek
– állapította meg a szakember.
A kutatók úgy vélik, hogy a komplexum Ahuízotl uralkodása alatt épült, aki a 15-16. század fordulóján vezette az Azték Birodalmat. Utódja II. Moctezuma volt, akit a spanyol konkvisztádorok Hernán Cortés irányításával győztek le.
A szakértők szerint az általuk felfedezett pálya éppen az lehet, melynél a hódítók érkezésük után II. Moctezuma meghívására megnézhettek egy mérkőzést. A jelenetről azok a források számolnak be, melyek Közép- és Dél-Amerika spanyol invázióját írják le.
Mikor Cortés 1519-ben megérkezett, Tenocstitlan nem csak a kontinens, de a világ egyik legnagyobb városa is volt, 200-300 ezer lakosával számtalan korabeli európai nagyvárost utasított maga mögé. A települést lélegzetelállító mérnöki tervezéssel hozták létre: a szigetre épített várost szerteágazó úthálózat kötötte össze a szárazfölddel.
