Tudomány

Magyar az, akinek fáj Trianon – hirtelen felindulásból jött

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 06. 08. 17:00

Mostanában igen gyakran idézik, sokan Illyés Gyulának, mások Karinthy Frigyesnek tulajdonítják. Pedig egyikük sem írt vagy mondott ilyet, nyomozásunk szálai Patrubány Miklósnál futottak össze.
Korábban a témában:

Néhány nappal vagyunk csak a gyászos Trianoni békediktátum 97. évfordulója után, a magyar összetartozás napján több helyen felhangzott a jól ismert “Vesszen Trianon” és a “Nem, nem soha”, ám a megemlékezéseket és a közbeszédet idén mégis egy régi-új mondat tematizálta:

Magyar az, akinek fáj Trianon.

1920. június 4-én, a ránk erőszakolt szerződés aláírásakor megállt az élet. Megszólaltak a harangok, búgtak a gyárak szirénái, az emberek könnyezve ölelték meg egymást az utcákon – mindenki egy emberként gyászolt, ebben a kérdésben nem létezett vallási, politikai ellentét.

100 év távlatából kirekesztő is lehet

Ha valaki akkor leírja fenti mondatot, nem tesz mást, mint kifejezi a magyarság fájdalmát. Ma a társadalom egy nagy része tételmondatként, alapigazságként tekint rá, mások viszont kirekesztőnek érzik. Azt nem értik, a nemzeti gyásznak miért kell kirekesztőnek lennie ilyen emléktáblákkal:

Nem akarunk moralizálni és igazságot osztani, még csak véleményezni sem. Arra viszont kíváncsiak voltunk, honnét származik az idézet, ami most reneszánszát éli, és amivel nyilván akaratlanul, de meg tudjuk bántani egymást.

Illyés vagy Karinthy?

Az első lépés tizedmásodpercek alatt hozott eredményt, a Google számtalan találattal adja meg Illyés Gyulát e szavak szerzőjének. A baj csak az, hogy sehol nem találni: hol és mikor mondta, illetve írta le, hogy az a magyar, akinek fáj Trianon.

A “második kör” Karinthy Frigyeshez vezetett, állítólag ő fogalmazott így Levél kisfiamnak-Trianon emléknapjára című írásában. De nem. Csodálatos mű, érdemes elolvasni, de a keresett mondatot nem tartalmazza.

A mondás úgy tartja: ha már ketten azt mondják részeg vagy, menj és feküdj le. Annyi helyen kötik tételmondatunkat Illyés Gyulához, hogy elbizonytalanodtunk, ezért az Illyés hagyatékát és munkásságát egyik legjobban ismerő irodalomtörténészhez fordultunk. Stauder Mária válasza egyértelmű:

A kijelentést a hozzáférhető Illyés Gyula szövegek (versek, naplók, tanulmányok, interjúk) átvizsgálása után sem lehet az íróhoz kötni.

Patrubány Miklós mondta ki először

Egy szalmaszál maradt, miszerint a kijelentést Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke dobta be a köztudatba “valamikor a ’90-es években”. Megkerestük Patrubány Miklóst. A 24.hu-nak úgy fogalmazott, nem tudja honnan jött, honnan származnak a szavak, de ő használta először:

…dokumentálhatóan, én magam használtam először ezt a kifejezést 2000. május 25-én, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonferenciáján mondott beszédemben. A pillanat ihlete alatt futott ki a számból ez a magyarság-meghatározás, amit a Budapesti Kongresszusi Központot megtöltő háromezer küldött olyannyira megértett, hogy percekig tartó tapssal szakította félbe beszédemet.

Az MVSZ elnök úgy tudja, az idézetet csak ezt követően kezdték el Illyés Gyula szájába adni.

Nyomozásunk végeredménye tehát, hogy tételmondatunk eredetét a legmesszebb Patrubány Miklós 2000-es beszédéig lehet visszakövetni, nem kizárt, hogy “a pillanat ihlete alatt” ő maga alkotta.

Megkérdeztük Patrubány Miklóst arról is, mit szól ahhoz, hogy megfogalmazását többen kirekesztőnek érzik?

Lehet, de aki ettől a mondástól kirekesztettnek érzi magát, az bizonyára nem magyar. Tovább fűzve a gondolatot: nevezhető-e zsidónak az, akinek nem fáj a holokauszt?

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.