Tudomány

Fajunk 100 000 évvel korábban született, mint eddig hittük

24.hu
24.hu

2017. 06. 08. 09:15

A marokkói Dzsebel Irhud közelében található barlangból kerültek elő az eddigi legősibb Homo sapiens maradványok. A leletek 100 000 évvel korábbra helyezik az emberi faj születését.
Korábban a témában:

A felfedezés komolyan befolyásolhatja a fejlődésünkről alkotott tudományos képet. A három felnőttből, egy serdülőből és egy gyermekből álló leletegyüttes átfogó elemzése azt mutatja, hogy a csontok nagyjából 300 000 évesek.

A maradványok jóval korábbiak, mint az eddigi legősibb Homo sapiens csontok, a 200 000 éves etiópiai leletek.

Jacques Hublin, a Max Plank Társaság kutatója szerint a maradványok sokkal idősebbek, mint bármelyik másik fajunkhoz köthető lelet. A kutató hozzátette, az általuk felfedezett élőlények lehetnek az emberiség legelső gyökerei.

A legkorábbi Homo sapiens, melyet Afrikában valaha találtak

– állapította meg Hublin.

A csapat a lelőhelyen feltárt kőeszközök segítségével datálta a csontokat. A szakértők termolumineszcenciás módszert használtak, hogy felmérjék az anyagokban felgyülemlett sugárzás mértékét. Ezzel tudtak becslést adni a szerszámok korára. A kutatók a leletekből genetikai mintákat is megpróbáltak kinyerni, de a csontok túl idősek, a környezet pedig túl száraz volt ahhoz, hogy a maradványok megfelelő állapotúak legyenek.

A lelőhelyről előkerült kőeszközök Kép: Mohammed Kamal, MPI EVA Leipzig (License: CC-BY-SA 2.0)

A korábbi genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a mai emberek ősei, az első Homo sapiensek Afrika területén jelentek meg. A kutatók a marokkói felfedezés miatt most úgy vélik, hogy a faj nem konkréten Kelet-Afrikában, hanem Afrika-szerte több helyen fejlődött ki.

Ha van Édenkert, akkor az Afrika

– mondta Hublin.

A szakértők szerint az ember ősei a kontinens különböző pontjain jelentek meg, az ökoszisztéma változásával azonban bizonyos időszakokban találkoztak egymással. Ezen alkalmakkor nem csak a gének, de a technológiák is keveredhettek. Az előnyös mutációkat egyik populáció a másiknak adta át, így növelve a pozitív szelekció hatását.

Fontos megjegyezni, hogy a 300 000 évvel ezelőtti Afrika sokban különbözött a maitól. A barlang, melyben a csontok voltak, napjainkban igen száraz, a korszakban azonban feltehetőleg fás-füves, állatokban bővelkedő környezetben helyezkedett el. Mivel a Szahara még nem létezett, őseinek hatalmas területeket járhattak be szabadon, újabb és újabb közösségekkel találkozhattak.

A kutatók a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban rámutatnak: bár a leletek fajunk első képviselőihez tartoznak, az élőlények nem voltak modern értelemben vett emberek. Agyuk jóval kevésbé volt fejlett, és nem voltak olyan intelligensek, mint a mai emberek.

(IFL Science, Max-Plank-Gesellschaft)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.