Tudomány

Pockokat tettek szerelmessé az agyuk manipulálásával

24.hu
24.hu

2017. 06. 01. 17:41

Kutatók egy csoportja nőstény préri földipockok (Microtus ochrogaster) agyának egyes hálózatait kapcsolgatták, így véve rá őket, hogy bizonyos hímeket preferáljanak a párválasztás során.
Korábban a témában:

Robert Liu, az Emory Egyetem szakértője és a csapat tagja szerint olyan volt, mintha távkapcsolóval irányították volna az agyat, hogy párkapcsolatot alakítson ki.

A kutatók azért kísérleteztek préri földipockokkal, mert az élőlények azon kevés fajok közé tartoznak, melyek egy életre választanak párt maguknak.

Bár a pár kiválasztás a rágcsálóknál nem teljesen olyan, mint az embereknél, Liuék mégis abban bíznak, hogy a jelenség idegsejti háttere sokban hasonlít az emberi szerelem kialakulásának neurális folyamatára.

A csapat először elektródákat helyezett a nőstények agyába, hogy megfigyeljék, mely hálózatok aktívak természetes párválasztás és párzás közben. A kutatók felfedezték, hogy az egyik specifikus régió kapcsolatai a párzás után, illetve az élőlények érintkezése közben élénkebbé váltak.

A csapat felfedezte, hogy a prefrontális kéreg, azaz a döntéshozásért és végrehajtó funkciókért felelős régió egy periodikusan változó – vagyis oszcilláló – neuroncsoportja egy szomszédos terület, a nucleus accumbens, azaz az örömhöz, jutalomhoz és függőséghez kapcsolódó régió neuronjait szabályozta.

A csapat azt is kimutatta, hogy a hímek fizikai jellemzői, például a szaguk és a hangjuk mind jutalomként rögzültek a nőstényeknél.

Szerelem első látásra

Miután a csapat azonosította a “szerelembeesést” irányító hálózatot, a szakértők úgy döntöttek, hogy optogenetikai eszközzel teszik aktiválhatóvá azt. Hogy ezt megtehessék, géneket helyeztek a prefrontális kéreg neuronjaiba, melyek fény hatására bekapcsolták az idegsejteket. Ezután az érintett régiót fényhatásoknak tették ki.

Hogy megvizsgálják, működik-e a technika, a “távvezérelt” nőstények közelébe szerencsés hímeket engedtek. A hímek a párzási időszakban egy órát tölthettek a nőstények közelében, érintkezésbe azonban nem léphettek velük.

A kísérlet során a párzási oszcilláció frekvenciáján stimulálták a neuronokat, hogy a jutalmazó rendszerhez kapcsolódjanak. A teszt után a nőstényeknek esélyt adtak, hogy a párválasztáskor egy korábban nem látott, vagy egy már ismert hím mellett döntsenek.

A 12 nőstényből 10 választott már ismerős partnert, a 10 példányos kontrollcsoportban azonban csupán 3.

Úgy gondoljuk, hogy valószínűleg ugyanezen agyterületek vonódnak be, amikor az emberek szerelembe esnek, de nem csak ezek a területek lehetnek érintettek

– jelentette ki Liu. A kutató hozzátette, mind az emberek, mind a pockok esetében úgy vélik, más régiók is szerepet kaphatnak.

Liu kollégáival újabb vizsgálatokat tervez, hogy felmérje, hogy az egyes szociális információk, például a potenciális pár szaga és hangja miként továbbítódnak a jutalmazási régióba. A csapat azt is elemzi majd, hogy az oxitocin hogyan könnyíti meg a kommunikációt az agy egyes területei közt, amikor az ember egy preferált személy közelében van.

(New Scientist)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

KODAK Digital Still Camera
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.