Tudomány

Mint egy igazi Zs-kategóriás horror, úgy alakul ki a porördög

Az egész úgy kezdődik, mint egy rossz horrorfilm. Olyan, mintha a föld alól irányítanák őket, egy pillanat alatt támadnak fel, majd enyésznek el a semmibe. Elég ijesztőek, de tartani nem kell ezektől a forgószelektől. Hétvégén bárhol felbukkanhatnak.

Már megint milyen kifejező a magyar nyelv: porördög. Őrült táncot járó forgószélről van szó, amely mintha a földből bukkanna elő, majd ideig-óráig tartó tombolás után oda is térne vissza.

Tökéletesen látszik:

Forgószél a hőbuborékból

Ez nem az a forgószél, amelyről többségünknek egyből a tornádó jut eszébe. Utóbbinak a zivatarfelhőből lenyúló forgó légoszlopot nevezik a szakemberek, ami eléri a földfelszínt. Ameddig a tölcsér nem ér egyértelműen földet, addig tubáról beszélünk – mondja a 24.hu-nak Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

A porördög viszont a földön születik a napsugárzás hatására. Szép, csendes, napos időben a földfelszínt a Nap sugarai felmelegítik, de nem egyenlő mértékben. Könnyű belátni, hogy egy homokos, sötét, netán lebetonozott rész jobban felforrósodik, mint mondjuk egy erdő talaja. A környezeténél melegebb részen a levegő feláramlik – képzeljük el úgy, mint egy buborékot.

A hőbuborékot a szélnyírás forgatni kezdi, megemeli a talajtól, miközben a környezetéből sugár irányban befelé kezd áramlani a levegő, ez is segíti az örvénylő mozgás kialakulását: megszületik egy port táncoltató kisebb forgószél.

Törpe és óriás ördögök

Egész kis területen, egy kosárlabdapályán is kialakulhat, ha a körülmények adottak, vagy akár városi környezetben – tavaly épp a Városligetben, a tó mellett figyeltek meg egy ördögöt. Mérete is nagyon változó, nyilvánvalóan a hőbuborék méretének függvényében: átmérőben alig 10 centistől 20-30 méteresig, magasságban 5-10 méterestől 100 méteresig terjedhet – mondja a meteorológus.

Pici porördögök:

Életútja sem túl hosszú, néhány tíz vagy száz méter után, ahogy kikerül a létrejöttét okozó környezetből, el is enyészik.

Magas porördög:

Egyáltalán nem veszélyes, nincs hozzá ereje. Nem úgy, mint a tornádóknak, amelyekből az eddig feljegyzett legdurvább, a lehető legerősebb besorolású (EF5) 1924. június 13-án indult Biáról. Itt írtunk róla részletesebben, most csak annyi: vonulási sebessége 24 km/óra volt, peremén 324 km/órás szélsebességgel egy kilométer szélességben és 70 kilométer hosszan gyakorlatilag letarolt mindent, ami az útjába került, hat embert ölt meg.

Porördögök egyébként nem csak a Földön fordulnak elő. A közelmúltban a NASA marsjárója, a Curiosity örökített meg tölcséreket a vörös bolygó felszínén.

(Kiemelt kép: Időkép.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik