Tényleg napozhatunk naptej nélkül 11 és 15 óra között?

Zsong az internet a Tények kedd esti riportjától, amelyből olyan információkat kaptunk a napozásról, amelyek teljesen ellentétesek mindennel, amit eddig orvosoktól, tudósoktól hallottunk a témában. Így például:

• 11 és 15 óra között nemhogy kerülni kell a napot, hanem pont ebben az időszakban kell napozni. Az erős napsugárzás hatására ilyenkor a legintenzívebb a D-vitamin-szintézis.
• Nem az UV-sugárzás okozza a bőrrákot, hanem a leégés, a túlsúly és a D-vitamin hiánya.
• Aki naptejet használ, annál 3-4-szeresére nő a melanóma kockázata.

Tények: 11 és 15 óra között napozzunk, és ne használjunk naptejet

Komolyan mondjuk, hogy ezt mondták TV híradójában, és tényleg nem vicc volt.

Akit bővebben érdekel, itt találja az erről szóló cikkünket és a teljes riportot is. Most a tudomány nevében megkérdeztük a téma egyik legkiválóbb hazai ismerőjét: Páldy Annát, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadó főorvosát.

A Nap a legjobb forrás

A napfénytől való teljes elzárkózásról, amit a múltban úton-útfélen sulykoltak belénk kiderült, hogy tévedés: a bőrünket ért UV sugárzás elégtelen mennyisége sokkal több problémát okoz, mint az, ha túlzásba vinnénk a napozást. Persze ez nem azt jelenti, hogy most meg át kell esnünk a ló túloldalára, a megoldás az arany középút.

Bőrünk a napsugarakkal érkező UVB sugárzás hatására, bonyolult folyamat eredményeként állít elő egy nagyon fontos vegyületet, a D-vitamint. Ennek bizonyítottan komoly szerepe van

• egyes daganatos betegségek – elsősorban emlő-, végbél- és prosztatarák – megelőzésében,
• jótékonyan hat tüdőproblémák, és
• az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetén, illetve
• számos hormon előállításában vesz részt.

A sort még sokáig folytathatnánk, itt írtunk róla bővebben.

Ha folyamatosan zárt térben tartózkodunk, magas faktorszámú napvédő krémek mögé bújunk, nem jut a szervezetbe elég UVB sugárzás, így a D-vitamin szintje alacsony marad.

Ekkor is számtalan betegséggel kell szembenéznünk a csontritkulástól a depresszióig, erről is itt írtunk korábban. Télen a táplálkozással (főleg halfélékkel, tejtermékkel és étrendkiegészítőkkel) pótolhatjuk, de tavasszal és nyáron itt van a Nap, a legtisztább forrás.

Szabad napozni 11 és 15 óra között

A kulcskérdés, hogy mikor és mennyit tartózkodhatunk a napon?

Általánosságban bőrtípustól és az aktuális UV sugárzás mennyiségétől függően 10-15, de legfeljebb 20 percet. Mindenféle védelem nélkül, akár 11 és 15 óra között is. A lényeg, hogy mindenképpen kerüljük a leégést

– mondja Páldy Anna.

Ennyi idő elég ahhoz, hogy a napi szükséges, 4000 nemzetközi egységnyi D-vitaminhoz hozzájussunk, de még ne szenvedjünk károsodást.

FONTOS:

• Segítségként egy tájékoztató a bőrtípus és az UV-index összefüggéséről, mindenki megtalálja benne, mi vonatkozik rá.
• Az aktuális UV-indexért keresse fel a Kiderül.hu-t, itt is külön kiemelik a leégési időt.
• Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak pedig létezik egy ilyen mobilapplikációja is, a Meteora.

A szakértő viszont kiemeli: nem szabad megvárni, míg bőrpír jelentkezik, mert onnantól fenyeget a napsugárzás daganatkeltő hatása. Ennek elkerülése érdekében elsősorban természetes anyagból készült, szellős ruha, kalap és megfelelő formájú napszemüveg ajánlott, illetve napvédő krémek használata. Utóbbiak olyan filmréteget alkotnak a bőrön, amelyek visszaverik a sugarakat.

A túl sok napfény bőrrákot okozhat

Jöjjön akkor a fekete leves. UVB sugarakból érkezik a legtöbb a földfelszínre, ez a sugárzás felelős a nem festékes (azaz a nem melanóma típusú) daganatok kialakulásáért. Ezek a betegségek általában idős korban jelentkeznek, nem adnak áttétet, de esztétikailag csúnya, vérző, bőrelváltozást okozhatnak.

A rettegett, és tényleg életveszélyes melanóma kialakulásában sem zárható ki az UVB szerepe, de a fő felelős az UVA.

A főorvos ismét a fokozatosság és az arany középút fontosságára hívja fel a figyelmet: szépen, lassan szoktassuk bőrünket a naphoz, ne égessük le, hanem fokozatosan barnuljunk. A “barnaság” maga egyre erősebb természetes védelmet nyújt a káros sugárzás ellen.

Érdekes például, hogy a mediterrán térségben élők közt kevesebb a melanómás megbetegedés, mint az északi népek körében.

Egy spanyol sokkal több napsütésnek van kitéve, de pont ezért a bőre folyamatosan barna és védelmet nyújt. Míg például egy fehér bőrű svéd 1-2 hetes spanyolországi nyaralása akar bronzbarnára válni, az eredmény viszont sok esetben a leégés és a bőrrák.

Vigyázzon a gyerekre!

Kiemelten fontos a gyermekek védelme, az ő bőrük vékony, védtelen, a kicsiket nyáron szigorúan 11 óra előtt és 16 óra után levegőztessük. Valaki minél fiatalabban és minél többször ég le a napon, annál nagyobb valószínűséggel számolhat később bőrdaganatos megbetegedésre – figyelmeztet Páldy Anna.

A tudomány a 2000-es évek elején bizonyította, hogy nem igaz a ’90-es években – az ózonlyuk kialakulása miatt – elterjedt vélekedés, miszerint a Nap főleg árt. Az UV sugárzásnak sokkal több pozitív hatása van, mint negatív, de csak akkor, ha nem ragadtatjuk el magunkat, és megmaradunk a fent leírt arany középúton.