Tudomány

Így látja a Curiosity a Mars felszínét

24.hu
24.hu

2017. 05. 17. 15:52

Curiosity nevű marsjáró több mint négy és fél évvel ezelőtt érkezett meg a vörös bolygóra, azóta egy nem egész félmaratonnyi távot tett meg. A szerkezet az Aeolis Mons környezetét térképezi fel, ahol többek közt az egykori élet lehetséges nyomai után is kutat. Az eszközt még kerekei sérülései sem akadályozzák abban, hogy információkat gyűjtsön.
Korábban a témában:

Az eltelt 1700 sol, azaz marsi nap során a jármű valamivel több mint 16 kilométert tett meg a marsi terepen – egy efféle szerkezettől ez igen szép teljesítmény. Ezen időszak alatt a helyi felszínformálódásról, így például a szél építő és romboló erejéről, valamint az egykori vízmozgások hatásairól gyűjtött információkat. Az elmúlt hetekben a Curiosity egyedi sziklákat és a szélnek köszönhetően folyamatosan átalakuló homokfodrokat vizsgált meg, emellett a Phoboszról, a vörös bolygó egyik holdjáról is közölt képeket.

Bár a marsjáró küldetését eredetileg két évesre tervezték, már többször meghosszabbították kalandját. Jelen állás szerint az eszköz 2018 szeptemberéig utazgat majd az égitesten.

A sérülése sem akadályozza

A szerkezet az elmúlt pár hét során egy marsjáróhoz képest nagy utat tett meg. Az 1686. solon örökítette meg azokat a fodrokat, melyek a NASA szakértői szerint jóval nagyobbak és sötétebbek a Marson korábban látott képződményeknél, a Bagnold-dűnéknél.

A kép előterében látható két szikla, a Newport-párkány és a Cukorsüveg-hegy voltak a Curiosity aznapi mintavételének célpontjai. A szerkezet a formációk szemcseméretét, eloszlását és rétegződését elemezte. Ezek a vizsgálatok segítenek a tudósoknak a helyi geológia történetének megértésében.

A Newport-párkány és a Cukorsüveg-hegy Kép: NASA

Az 1687. napon a Curiosity a fodrokon ücsörögve belekezdett a képalkotásba és az adatgyűjtésbe. A szerkezet nem csak a látható hullámhosszokon készített felvételeket, hanem olyan speciális tartományokban is, melyekkel azonosítani tudta a talajban található vastartalmú anyagokat. Az elemzések célpontja a Cobbosseecontee-tó becenevet viseli.

A jármű az itt eltöltött éjszakák alatt rendszeresen megörökítette a dűnéket, hogy a szakértők megfigyelhessék, miként alakulnak át. Michelle Minitti, a NASA kutatója szerint ezzel felmérhetik, hogy mennyiben változik a légmozgások iránya és aktivitása a Bagnold-dűnék utáni régióban.

Dűnék a Mars felszínén Kép: NASA

Az 1688. és 1690. sol többek közt az először 2013-ban megsérült kerekek vizsgálatával telt. Négy évvel ezelőtt az okozott problémát, hogy a helyi törmelék a vártnál jóval gyorsabban kezdett el felhalmozódni a kerekeken, súlyosan károsítva azokat. A NASA szakértői akkor arra jutottak, hogy a lágyabb talajon történő közlekedés orvosolhatja a problémát.

Idén márciusban a kutatók hatalmas repedéseket fedeztek fel a futófelületeken. Szerencsére ez sem gátolta a járművet abban, hogy folytassa küldetését. A közelmúltban azt is fel tudta mérni, hogy milyen anyagok kerültek be a kerekek belsejébe.

A Curiosity keréknyoma Kép: NASA

A Curiosity ezután ismét útra kelt, de hamar meg is állt, hogy alaposabban szemügyre vegyen néhány figyelemreméltó sziklát. A szerkezet a felvételek elkészítése mellett a szükséges kémiai analíziseket is lefuttatta. A marsjáró ezen a helyen rögzítette azt a képet is, melyen jól látható, milyen rossz állapotban vannak kerekei.

A Curiosity kereke Kép: NASA Kép: NASA

A következő marsi napon a helyi kőzetek tanulmányozása mellett az eszköz az égre is felnézett, hogy megvizsgálja a Phoboszt és újabb adatokat gyűjtsön annak pályájáról. Az 1693-94. solokon további felméréseket végzett ezen a ponton, az alapkőzet analízise mellett az atmoszféraelemzésre is volt ideje.

Marsi talaj Kép: NASA

Az 1395. solon a Curiosity ismét elindult, hogy feljebb kapaszkodjon az Aeolis Mons oldalán. A 4-6 fokos emelkedőn az elmúlt napok során újabb érdekes felszíni formációkat azonosított, illetve további kémiai vizsgálatokat végzett.

Sziklák az Aeolis Mons oldalán Kép: NASA

A NASA szakértői jelenleg úgy tervezik, hogy 2018. szeptember 2-áig hosszabbítják meg a szerkezet küldetését. Remélhetőleg az elkövetkező szűk másfél év alatt újabb értékes információkkal szolgál majd.

(Space.com)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 2.
A 21. Budapest Pride felvonulás az Oktogonnál 2016. július 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.