Tudomány

Van egyben egy dinoszauruszunk, úgy, ahogy létezett

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 16. 12:32

Elképesztő lelet a "dinoszaurusz-múmia", de nem múmia, inkább kövület. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy eddig ismeretlen fajról van szó és hihetetlen épségben vészelte át az elmúlt 110 millió évet - a részletekről Ősi Attila paleontológust kérdeztük.
Korábban a témában:

Teljesen biztos, hogy egyetlen ősünk sem találkozhatott dinoszaurusszal, hiszen a “félelmetes gyíkok” fajunk megjelenése előtt körülbelül 65 millió évvel kipusztultak. Mégis érdekes a hasonlóság egyes fajaik és az ősi sárkányábrázolások között: tojással szaporodó, pikkelyes, csontlemezekkel borított hüllők. Nyilván a fel-felbukkanó hatalmas tojások, csontok, fogak, bőrlenyomatok alapján…

Egy új lelet most párját ritkító példáját adja, mennyire közel állt eleink fantáziavilága az egykori valósághoz. Mi is beszámoltunk róla, hogy a kanadai Albertában egy 110 millió éve élt dinoszaurusz szinte mumifikálódott fosszíliáját találták meg, amelyet öt év munkájával sikerült kiszabadítani a kő fogságából. A felfedezést most tették közhírré, a fotók varázslatosak: mintha egy alvó sárkányt látnánk.

Ez nemcsak egy csontváz, van egyben egy dinoszauruszunk úgy, ahogyan létezett

– mondta az egyedülálló leletről Caleb Brown, paleontológus.

Mint egy páncélba bújt orrszarvú

A National Geographic terjedelmes írást közölt a leletről, amely az Ankylosauria dinoszauruszok Nodosauridae családjának egy eddig ismereten faját képviseli.

Alberta állam területére 110 millió évvel ezelőtt meleg, párás klíma volt jellemző, hasonló, mint a mai Floridában. A páfrányok, tűlevelű fák közt ragadozó és növényevő dinoszauruszok élték mindennapi életüket, utóbbiak közé tartozott a most megtalált faj is.

Orra hegyétől hosszú farka végéig 5-6 méter hosszúra nőhetett, súlya mintegy másfél tonnára tehető. “Morcos” behemót lehetett, mint a mai orrszarvúk.

Testét vastag, erős csontpikkelyek borították, két vállán egy-egy hatalmas, ötven centis “tüskével”, akár a bikák szarva: vélhetően ezzel védte magát a ragadozóktól. A páncélzat csontlemezei talán színesek lehettek, ez a kommunikációt szolgálhatta, vagyis a nőstény egyedek lenyűgözését és a vetélytársak elijesztését.

A maga nemében páratlan

Mindez persze nagyon érdekes, a képeket nézve eláll az ember szava, de a híradásokból nemigen derül ki, hogy a laikus elkápráztatása mellett mi adja e szenzációsan egyedi lelet valódi értékét? És miért nevezünk múmiának egy kőtömböt? Ősi Attila paleontológust, az ELTE Őslénytani Tanszékének docensét, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyet feltáró Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezetőjét kérdeztük.

A lelet annyiból nem egyedülálló, hogy hasonló megtartású fosszíliák már ismertek más őshüllő fajok esetében is, egyedi viszont, hogy a páncélos dinoszauruszok Nodosauridae családjába tartozó őshüllők esetében ez az első ilyen.

Egy eddig ismeretlen fajról van szó, a kövület vizsgálata hatalmas előrelépést jelenthet a család és egyáltalán a páncélos dinoszauruszok páncélzatának megismerése terén.

Tényleg hihetetlenül ritka, hogy egy sok millió éves állat fosszíliája ilyen épségben megmarad. A páncélzata, az alatta húzódó gerincoszlop és a hozzá kapcsolódó bordák, a koponya és az alsó állkapcsok, a csontok mellett pedig talán a lágy szövetek maradványai is fellelhetők rajta. Sőt, a közreadott fotókon egy helyen körszerű konkréciók látszanak, amelyekről a tudósok azt feltételezik, hogy azok akár a gyomorban megőrződött utolsó vacsora maradványai.

Tudományos szenzációt hordozhat

Ennél többet azonban a szakértő nem kíván mondani az albertai dinóról, hiszen egy publikálatlan leletről van szó. A hírportálok a National Geographic nyomán egyelőre csak a fosszília létezéséről számoltak be, másról nem is igen írhattak. A részletek majd a leleten dolgozó paleontológusok tudományos publikációjából fognak kiderülni – erősíti meg Ősi Attila.

Úgy véli, az “alvó sárkány” akkor majd ismét a nemzetközi sajtó vezető hírei közé kerül. Sőt, ha a lelet tudományos téren is rejteget “világszenzációt”, azt is akkor fogjuk megtudni.

A hozzánk hasonló laikus számára azért így is sok érdekességet rejteget. Például hogy az őskövület miért hordoz sokkal kevesebb információt, mint a szó klasszikus értelmében vett múmia? Már csak azért is, mert “dinoszaurusz-múmiáról” olvasni.

Múmiaként kezdhette

Ha egy állat elpusztul, 99,99 százalék az esélye, hogy teste teljesen megsemmisül: dögevők megeszik, mikroorganizmusok lebontják, a csont kiszárad, szétesik, elporlik. A hosszabb ideig való megmaradás egyik esélye a kiszáradás és gyors betemetődés: a tűző napon vagy nagyon száraz levegőn a test vizet veszt, összezsugorodik, a bőr és egyes ellenálló szerves részek a csontokra száradnak.

E dinoszaurusz maradványainak konzerválódása is feltehetően így kezdődött: megmaradt részei múmiává aszalódtak a tűző napon. Ezután, talán egy áradás révén, hirtelen a közeli üledékgyűjtő területre sodródott, ahol lesüllyedt a fenékre és gyorsan eltemetődött. Sok-sok milliárd élő szervezettel ellentétben viszont nem lett belőle olaj napjainkra.

Merthogy egy olajhomokbányában találták a fosszíliát teljesen véletlenül, és az olajhomok-bányászat itt némi magyarázatra szorul. Az olajhomok tulajdonképpen homok, víz és szénhidrogén-származékok keveréke. Kitermelése bár külszíni fejtéssel megoldható, rendkívül energiaigényes, és a feltárást forró vízzel és nátronlúggal végzik. Kátrányhomoknak is nevezik, kitermelése magas olajárak esetén éri meg, de óriási természetpusztítással és környezetkárosítással jár.

Kővé vált

De most a lényeg, hogy dinónk múmiája a kőzetté váló üledékben idővel megkövesedett. Ez egy bonyolult kémiai folyamat, amely során különböző oldatok járják át a pórusokat, kicsapódnak, és mintegy cementanyagként “összetartják” a kőzettestet és a benne található fosszíliákat is. Erre mondjuk, hogy egy élőlény megkövesedett maradványa található a kőzetben.

Ha ez a folyamat rendkívül gyors, akkor nemcsak a csontok, hanem akár a bőr sőt, még az izomrostok morfológiája is megmaradhat. És itt a hangsúly: a megkövült test csak a rostok morfológiáját, azaz alakját őrzi meg, nem magukat az eredeti rostokat – emeli ki a paleontológus.

Valahogy úgy képzeljük el, mintha egy állatot 3D-s nyomtatóval készült modell alapján tanulmányoznánk. A formája tökéletes mása az eredetinek, de annak anyagáról semmiféle információt nem nyújt. Pontosabban csak nagyon keveset, szerencsés esetben ugyanis a kövületben is megőrződhet filmszerű formában némi szervesanyag, kollagénrostok.

Egyelőre nem tudni, hogy az albertai lelet volt-e ilyen szerencsés, a választ erre is a már említett tudományos publikációból fogjuk megkapni – mondja Ősi Attila.

(Kiemelt kép forrása: Forrás: Royal Tyrrell Museum)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.