Tudomány

Két ország állt az európai béke útjába

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 09. 13:45

Európa tartós békéjéhez Franciaország és Németország békejobbjára volt szükség, de egészen 1950 májusáig kellett várni a francia külügyminiszter kezdeményezésére. 1985 óta május kilencedike Európa napja.
Korábban a témában:

Esetleg a Pax Romana idején élt olyan nemzedék Európában, amelynek élete során nem folyt vér a kontinensen – legalábbis a birodalom határain belül. Aztán erős kétezer év jött: hatalmi törekvések, dinasztikus összecsapások, hódítások, vallásháborúk lobbantották fel az újabb és újabb tüzeket.

A XIX. században megszülettek a nemzetállamok, az európai hegemóniáért folytatott harc új kereteket kapott. A század második felére két óriás feszült egymásnak: Poroszország és Franciaország. A franciák 1871-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek a poroszoktól, elvesztették Elzász-Lotharingiát, és megszületett az egységes Németország.

Német-francia ellentét

A nagypolitikát a hatalom, a háborúra való készülődés jellemezte, a nemzetközi kapcsolatokat a francia-német ellentét tematizálta. Otto von Bismarck, a vaskancellár legfőbb célja a franciák felett biztosított fölény megtartása volt, míg Franciaország bosszúért lihegett és elveszített területeit akarta visszaszerezni. Mindkét fél fegyverkezett és szövetségeseket keresett.

Kialakult a két jól ismert érdekcsoport, és kitört az első világháború. Ez volt az emberiség addigi legnagyobb konfliktusa, a kortársak a második világégésig nagy háborúként emlegették: 20 millió ember halt meg.

A győztesek átszabták Európa képét, a franciák nemcsak elégtételt vettek Németországon, hanem a földbe döngölték az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt. Sokan már akkor mértékletességre figyelmeztették az antant hatalmait mondván: a vesztesek túlzó, felesleges megalázása egy újabb világháború magjait veti el.

Így is lett, a második világháború embervesztesége a becslések szerint 50 millió fő volt, Európa pedig az Atlanti-óceántól Moszkváig romhalmazzá vált. De a “nagyok” végre tanultak saját és elődeik hibájából, Európa soha többé nem akart háborút, és tett is érte.

Soha többé háborút

Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én javaslatot tett a két világháborúban egymásnak feszülő országoknak, hogy vonják közös irányítás alá szén- és acéltermelésüket.

A következő évben Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország aláírta az első Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést. Az első nemzetek feletti európai intézményt, amelyet ma Európai Unióként ismerünk.

1985 óta május kilencedike Európa napja, Schuman beszéde pedig bekerült a történelemkönyvekbe:

A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.

[…]

“Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritást megteremtésére van szükség. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét. Bármihez is fogunk, annak elsősorban e két országra kell vonatkoznia. E célból a francia kormány egy behatárolt, ám jelentős kérdésre vonatkozó azonnali, konkrét lépést javasol.

A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. A termelés egyesítése azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését, és ezáltal megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.

Az ily módon a termelésben kialakuló szolidaritás világossá teszi, hogy ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne. A termelés ily módon megvalósuló erőteljes egysége, amely minden, szabad akaratából csatlakozni kívánó ország előtt nyitva áll, és amely a tagállamoknak az ipari termeléshez szükséges alapvető anyagokat egyenlő feltételek mellett fogja biztosítani, megveti a gazdasági egység tényleges alapjait.

[…]

Az alapvető termelés összevonása és egy új, Franciaországra, Németországra és a csatlakozó országokra nézve kötelező érvényű döntéseket hozó Főhatóság létrehozása következtében e javaslat az első konkrét alapot jelenti az európai szövetség számára. Ez pedig nélkülözhetetlen a béke megóvása érdekében.”

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.