IDL TIFF file
Tudomány

Nehéz döntés előtt áll az Európai Űrügynökség

24.hu
24.hu

2017. 05. 08. 18:46

Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói három lehetséges küldetéssel álltak elő. A szakértők most azt vitatják, melyik missziót éri meg a leginkább megvalósítani.
Korábban a témában:

Az ARIEL, a THOR, illetve a XIPE nevű programokat azért indítanák el, hogy az exobolygókat, az űrplazma fizikáját, valamint a röntgensugárzást tanulmányozzák. Mivel az eddigi missziók mellett igen megterhelő lenne mindhárom létrehozása, az ESA tudósai idén novemberre egyet fognak kiválasztani. A nyertes projektet a tervek szerint 2025-ben indítják el.

A középkategóriás küldetésjelöltekről még 2015 júniusában számoltak be. A tudományos világgal idén júliusban fogják részletesen megismertetni a projekteket egy párizsi konferencián. Mindhárom misszió átesett már az értékelési fázison, most a meghatározási fázisban járnak.

Mindegyik programnak megvannak a maga előnyei. Jelenleg talán az ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) tűnik a legaktuálisabbnak, hiszen ezen misszió célja 500 közeli csillag exobolygóinak atmoszféraelemzése.

A távoli égitestek légkörének tanulmányozása komoly kihívást jelent az űrkutatás számára. A feladat megoldása ugyanakkor igen fontos lenne, hiszen az atmoszféra vizsgálatával akár az életre utaló anyagokat is fel lehetne fedezni. A szakértők úgy vélik, hogy az ARIEL-lel több exobolygó légkörének összetételét és fizikai körülményeit is felmérhetnék.

Bár a tervezett misszió nem az idegen létformák után kutatna, így is jó próbája lehetne a légkörelemzésnek.

A küldetés elsődleges célja ugyanis a bolygók formálódásának vizsgálata, éppen ezért csillaghoz közel keringő objektumokat vizsgálna.

A THOR (Turbulence Heating ObserveR) ezzel szemben annak járna utána, hogy miként melegszik a plazma az űrben. A misszióban használt űreszköz a Föld körül keringene, és a helyi mágneses erőtér illetve a napszél interakcióját vizsgálná.

A XIPE (X-ray Imaging Polarimetry Explorer) szintén a távolabbi világokkal foglalkozna, egészen pontosan a szupernóvák, a galaxisok anyagsugarai illetve a fekete lyukak által kibocsátott röntgensugárzással. A küldetés hosszú távú célja annak felmérése, hogy miként viselkedik az anyag extrém körülmények közt.

Az ESA-nak egyébként van már három kiválasztott középkategóriás missziója a közeljövőre: a Nap felszínét tanulmányozó, 2018-ban induló Solar Orbiter; a sötét anyagot és sötét energiát vizsgáló, 2020-ban startoló Euclid; illetve a lakható kőzetbolygók után kutató 2024-es Plato.

Bár mindhárom új terv igen ígéretes, a költségvetés egyelőre csak egyet tesz lehetővé. A tudományos világnak így fontos döntést kell meghoznia az őszig.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Harry Potter author J.K Rowling attends the world premiere of Harry Potter and the Deathly Hallows - Part 2 in central London on July 7, 2011.  Thousands of Harry Potter fanatics screamed for the stars of the epic movie series as they hit the London red carpet for the final film's world premiere.
AFP PHOTO / CARL COURT / AFP PHOTO / CARL COURT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.