Tudomány

A Jupiter csupa meglepetés

24.hu
24.hu

2017. 05. 05. 16:51

A héten mutatták be az Európai Földtudományi Egyesület bécsi ülésén a Juno űrszonda első Jupiterre vonatkozó tudományos adatait. Az eddigi információk meglepő tényeket árulnak el a Naprendszer legnagyobb bolygójáról.
Korábban a témában:

Úgy tűnik, a Jupiter magja messze nem olyan szilárd, mint a Földé – legalábbis a Juno mérései erre utalnak. Az űrszonda megfigyelései alapján a kevert anyag felett egy fémhidrogén réteg helyezkedik el. A bolygó gravitációjának elemzése azt bizonyítja, hogy a Jupiter belső része igencsak szokatlan, sokban eltér a Földétől.

A szakértők azt is felfedezték, hogy az égitest mágneses mezeje jóval erősebb, mint amire korábban számítottak. A kutatók ugyanis eddig azt hitték, az erőtere “csupán” 5 Gaussos, a Juno mérései alapján azonban akár 9 Gaussos is lehet. Összehasonlításképp: a Föld mágneses mezeje mindössze 0,25-0,65 Gaussos.

További érdekesség, hogy a jelek szerint a Jupiter mágneses terét nem a magja, hanem a felszíni jelenségei határozzák meg. Ezt az bizonyítja, hogy az űrszonda ingadozásokat tapasztalt a bolygó mágneses mezejében: egy-egy régió közt néhol elképesztő, 2 Gaussos különbséget mutatott ki.

Az eszköz nem csak méréseket végzett, hanem néhány lélegzetelállító fotó is készített.

A Juno néhány Föld-nagyságú ammóniatartalmú ciklont örökített meg az égitest hidrogénből és héliumból álló atmoszférájában. Az eszköz hidrazin– és ammóniafellegeket is azonosított, ezeket a bolygó öveinél látható fehér foltokat régóta ismerik a szakértők.

Az űrszonda az égitest egyenlítőjénél sűrű ammóniagázt fedezett fel. Ennek jelenléte arra utal, hogy a Jupiter belsejében a korábbi elképzelésekhez képest jóval bonyolultabb folyamatok zajlanak.

A Jupiter fellegei 2016 decemberében Kép: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Eric Jorgensen

A Juno 2016 júliusában érkezett meg a Jupiterhez. A kutatók akkor úgy tervezték, hogy a szerkezet 2018 februárjáig 37-szer kerüli majd meg a bolygót, azonban akadt egy kis probléma. Az eszköz főmotorja ugyanis meghibásodott, és így a szonda beragadt egy magasabb pályán, ahonnan nem is fog szabadulni küldetése végéig, 2018 júliusáig. Így 37 helyett csupán 12 kört tud majd megtenni az égitest körül.

Ez eddig nem akadályozta a Juno-t abban, hogy teljesítse tudományos feladatát, és begyűjtse a szükséges adatokat. A magasabb pályának köszönhetően ráadásul az űreszköz rövidebb időt tölt el a Jupiter erős sugárzásában, így kevésbé sérül, tehát az élettartama is hosszabb lesz.

A Juno jelenleg nagyjából 4 100 kilométerre utazik a bolygótól. A 3 millió kilométeres pályája megtételéhez 53 napra van szüksége.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.