Tudomány

Nincs is túl messze a Naprendszer “kistesója”

24.hu
24.hu

2017. 05. 04. 13:00

A NASA repülőgépen utazó csillagvizsgálója, az Infravörös-csillagászati Sztratoszférikus Obszervatórium (SOFI) 2015. január 28-án megkezdte éjszakai küldetésének második szakaszát. A misszió alatt a Boeing 747SP pilótái úgy navigálták a gépet, hogy az eszköz egy közeli csillagra koncentrálhasson.
Korábban a témában:

Massimo Marengo, az Iowai Állami Egyetem szakértője kollégáival a fedélzeten tartózkodott, hogy infravörös adatokat gyűjtsön az objektumról.

Az Epszilon Eridani nevű égitest nagyjából 10 fényévre található a Naptól. Bár a két csillag sokban hasonlít egymásra, az Epszilon Eridani jóval fiatalabb. Éppen ezért a szakértők régóta hiszik, hogy az égitest elemzésével saját rendszerünk korai történetét is alaposabban megérthetjük.

Marengo más kutatókkal együtt 2004-óta foglalkozik a csillag és a hozzá tartozó objektumok vizsgálatával. Még 2009-ben jelent meg az a tanulmány, melyben a tudósok a Spitzer űrtávcső adatait felhasználva mutatták be az égitesthez tartozó por- és törmeléklemezt, amely formálódó bolygókból, illetve összeütköző aszteroidákból és üstökösökből alakult ki.

A cikkben a kutatók azt is leírták, hogy az Epszilon Eridanihoz különálló aszteroidaövek tartoznak – ezek sokban hasonlítanak a Naprendszerben található kisbolygóövekre. Az újabb vizsgálatok azonban megkérdőjelezték a 2009-es kutatás eredményeit.

Az új, Astronomical Journalban megjelent tanulmányban Marengo munkatársaival a SOFIA és a Spitzer legfrissebb adatait ismertette, melyek alátámasztják a külső és belső lemezstruktúrákra vonatkozó elképzelést. A szakértő szerint az eredmények azért fontosak, mert bebizonyítják, hogy az Epszilon Eridani és környezete valóban alkalmas a korai Nap és rendszerének modellezésére.

A csillaghoz olyan bolygórendszer tartozik, amely jelenleg ugyanazokon a kataklizmatikus folyamatokon megy keresztül, amelyek fiatal korában a Naprendszerben is lezajlottak, abban az időben, amikor a Hold krátereinek többségét elnyerte, a Föld az óceánjai vizét megszerezte, és az életnek kedvező körülmények kialakultak a bolygónkon

– állapította meg Marengo.

A SOFIA segítségével megszerzett adatok feldolgozása hosszú folyamat volt, a lemezek struktúrájának felméréséhez bonyolult számítógépes modellezésre volt szükség. A kutatók az elemzés befejeztével immár biztosak benne, hogy a belső és a külső lemezek élesen elkülönülnek egymástól.

A szakértők úgy vélik, hogy a két régió közti hézagot bolygók hozták létre. Ezen égitesteket egyelőre nem sikerült azonosítani.

A bolygók felfedezéséhez új generációs eszközökre lesz szükség, ilyen lehet a 2018-ban elinduló James Webb űrtávcső.

Marengo bízik benne, hogy a csillag környezetének további elemzésével megérthetik az Epszilon Eridani rendszerét, és azt is, milyen kapcsolatban áll az objektum a feltételezett helyi bolygókkal. A rendszer alaposabb vizsgálatával a Naprendszer korai történetének megismeréséhez is közelebb kerülhetünk.

(Iowa State University)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. április 9.
Rendőrök és tiltakozók a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. április 9-én. Az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja után többen a Parlament előtt maradtak. A demonstráción a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.