Tudomány

Nincs is túl messze a Naprendszer “kistesója”

24.hu
24.hu

2017. 05. 04. 13:00

A NASA repülőgépen utazó csillagvizsgálója, az Infravörös-csillagászati Sztratoszférikus Obszervatórium (SOFI) 2015. január 28-án megkezdte éjszakai küldetésének második szakaszát. A misszió alatt a Boeing 747SP pilótái úgy navigálták a gépet, hogy az eszköz egy közeli csillagra koncentrálhasson.
Korábban a témában:

Massimo Marengo, az Iowai Állami Egyetem szakértője kollégáival a fedélzeten tartózkodott, hogy infravörös adatokat gyűjtsön az objektumról.

Az Epszilon Eridani nevű égitest nagyjából 10 fényévre található a Naptól. Bár a két csillag sokban hasonlít egymásra, az Epszilon Eridani jóval fiatalabb. Éppen ezért a szakértők régóta hiszik, hogy az égitest elemzésével saját rendszerünk korai történetét is alaposabban megérthetjük.

Marengo más kutatókkal együtt 2004-óta foglalkozik a csillag és a hozzá tartozó objektumok vizsgálatával. Még 2009-ben jelent meg az a tanulmány, melyben a tudósok a Spitzer űrtávcső adatait felhasználva mutatták be az égitesthez tartozó por- és törmeléklemezt, amely formálódó bolygókból, illetve összeütköző aszteroidákból és üstökösökből alakult ki.

A cikkben a kutatók azt is leírták, hogy az Epszilon Eridanihoz különálló aszteroidaövek tartoznak – ezek sokban hasonlítanak a Naprendszerben található kisbolygóövekre. Az újabb vizsgálatok azonban megkérdőjelezték a 2009-es kutatás eredményeit.

Az új, Astronomical Journalban megjelent tanulmányban Marengo munkatársaival a SOFIA és a Spitzer legfrissebb adatait ismertette, melyek alátámasztják a külső és belső lemezstruktúrákra vonatkozó elképzelést. A szakértő szerint az eredmények azért fontosak, mert bebizonyítják, hogy az Epszilon Eridani és környezete valóban alkalmas a korai Nap és rendszerének modellezésére.

A csillaghoz olyan bolygórendszer tartozik, amely jelenleg ugyanazokon a kataklizmatikus folyamatokon megy keresztül, amelyek fiatal korában a Naprendszerben is lezajlottak, abban az időben, amikor a Hold krátereinek többségét elnyerte, a Föld az óceánjai vizét megszerezte, és az életnek kedvező körülmények kialakultak a bolygónkon

– állapította meg Marengo.

A SOFIA segítségével megszerzett adatok feldolgozása hosszú folyamat volt, a lemezek struktúrájának felméréséhez bonyolult számítógépes modellezésre volt szükség. A kutatók az elemzés befejeztével immár biztosak benne, hogy a belső és a külső lemezek élesen elkülönülnek egymástól.

A szakértők úgy vélik, hogy a két régió közti hézagot bolygók hozták létre. Ezen égitesteket egyelőre nem sikerült azonosítani.

A bolygók felfedezéséhez új generációs eszközökre lesz szükség, ilyen lehet a 2018-ban elinduló James Webb űrtávcső.

Marengo bízik benne, hogy a csillag környezetének további elemzésével megérthetik az Epszilon Eridani rendszerét, és azt is, milyen kapcsolatban áll az objektum a feltételezett helyi bolygókkal. A rendszer alaposabb vizsgálatával a Naprendszer korai történetének megismeréséhez is közelebb kerülhetünk.

(Iowa State University)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.