Tudomány

Szerencsés, akit ma csak egy zápor kap el

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 03. 17:29

A zápor még elmegy, de egy zivatar őrült tombolásra képes a fejünk felett - egész héten lesz benne részünk.
Korábban a témában:

Szerdán Magyarország nagy része felett erősen felhős vagy borult lesz az ég: jön a zápor, zivatar, felhőszakadás, délelőtt a Dunántúl, délután a Tiszántúl esik el. A keleti megyékre elsőfokú figyelmeztető előrejelzés van érvényben a heves zivatarok, felhőszakadás miatt. A folytatásban stabilizálódik a 20 fok körüli hőmérséklet, de helyi záporok, zivatarok bármikor és bárhol előfordulhatnak.

Szó se róla, a meleggel megérkezett az égszakadások, földindulások, özönvizek idei szezonja. Mostantól kezdve egyre gyakrabban találkozunk majd azzal, hogy záporok, zivatarok kialakulására kell számítani, a kérdés már csak az, melyiknél kell jobban behúzni a nyakunkat? Egészen pontosan: mi a különbség zápor és zivatar között, illetve miért járnak ők kéz a kézben?

Intenzív zápor és zivatar

A válasz nagyon egyszerű: a zápor maga a csapadék, a zivatar pedig az olyan, nem törvényszerűen jelentkező “kísérőjelenségei”, mint a villámlás és mennydörgés

– mondja Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

Hazánkban mindkettő a tavaszi-nyári félévhez kapcsolódik, mert kialakulásuk alapfeltétele a meleg. Ha a Nap felmelegíti a földfelszínt, a magasban pedig hidegebb légtömegek áramlanak fölénk, a fizika törvényeinek engedelmeskedve a lenti meleg helyet cserél a fenti hideggel.

A mi nézőpontunkból szemlélve feláramlás kezdődik, és ehhez elég, ha felfelé haladva 100 méterenként 0,8 Celsius-fokkal hűvösebb a levegő. A lenti nedves, meleg levegő pedig felfelé haladva folyamatosan hűl, mígnem telítetté válik, és megindul a felhőképződés. Minél magasabb a talaj és a felsőbb légrétegek hőmérsékletkülönbsége, annál intenzívebb a feláramlás, és annál magasabb felhők alakulnak ki.

Az pedig már a laikus számára is logikus, hogy “nagy felhőből” sok, azaz intenzív csapadék hullik. Ez a zápor

– mondja az Időkép.hu meteorológusa. A villámokat és a mennydörgést, azaz a zivatart ugyancsak az intenzív feláramlás hozza létre.

Villám: több 10 ezer fokos levegő

A felhőkben megindul a töltésszétválasztódás, az aljukban a negatív töltésű részecskék halmozódnak fel. A talajon pedig a pozitív töltés kerül túlsúlyba: ha elegendő lesz belőlük, megtörténik a felhő és a talaj közti kisülés, ezt nevezik lecsapó villámnak. Jobb minél távolabb lenni tőle.

A kisülés a másodperc tört része alatt több tízezer fokra hevíti a körülötte lévő levegőt, ami elképesztő hőtágulást eredményez, ez pedig hangrobbanást idéz elő. Ez a mennydörgés.

A pontosság kedvéért: a több tízezer fok csak a villámcsatorna pár 10 centiméter széles sávjára érvényes, de ebből kifolyólag nyilvánvalóan távolabb is nagyon felforr a levegő.

Wikipedia

És ide tartozik a nyári jégeső is. A magasban fagypont alatti hőmérséklet uralkodik, a felhőkben jégkristályok képződnek, ám “normál esetben” a talaj felé közeledve ezek elolvadnak, és mi csak esőcseppekkel találkozunk. Ám a záport létrehozó körülmények között megkezdődik a gravitáció és a feláramlás harca.

Az intenzív feláramlás egészen addig keringeti a jégkristályokat a felhőben, amíg azok óriásira, akár félkilósra (lehetnek ekkorák? ) híznak, és a feláramlás ereje már kevés, hogy fent tartsa őket. Ha elég nagyok a jégdarabok, nem olvadnak el útjuk során, hanem borsónyi, diónyi méretben érnek földet – mondja Berceli Balázs.

(Kiemelt kép: MTI/Varga György)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.