This undated handout photo released on April 20, 2016 by XL Catlin Seaview Survey shows a diver checking the bleached coral at Heron Island on the Great Barrier Reef. 
Australia's iconic Great Barrier Reef is suffering its worst coral bleaching ever recorded with 93 percent impacted, scientists said on April 20, 2016 as they revealed the phenomenon was also hitting the other side of the country. / AFP PHOTO / XL CATLIN SEAVIEW SURVEY / STR / -----EDITORS NOTE --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / XL CATLIN SEAVIEW SURVEY" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS - NO ARCHIVES
Tudomány

Bizonyos területeken már visszafordíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása

24.hu
24.hu

2017. 04. 11. 06:20

A Nagy-korallzátony jelenleg története egyik legnagyobb fehéredésén esik át. A tudósok úgy vélik, hogy a hatalmas ökoszisztéma számtalan régiója képtelen volt felépülni a 2016-os sokkból.
Korábban a témában:

Tavaly a zátony északi harmadának 95 százaléka fehéredett el, igaz, a jelenlegi katasztrófa nem ezt a régiót, hanem a terület középső részét érinti. Az ARC korallzátonykutató központjának új felmérése alapján eddig nagyjából 8 000 kilométernyi korall került veszélybe – nagyjából annyi, mint 2016-ban.

Terry Hughes, a szervezet irányítója és a 2016-os illetve a 2017-es vizsgálat vezetője szerint a vissza-visszatérő fehéredési hullám egyedül a déli harmadot hagyja érintetlenül.

A jelenséget a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza – ezt pedig a globális felmelegedés váltja ki.

A korallok káprázatos színességét azok az algák hozzák létre, melyek előbb a virágállatok szöveteibe költöznek, majd ott szimbiózisban élnek tovább a gazdatesttel. Míg az algák tápanyagokat nyújtanak a koralloknak, addig a virágállatok biztonságos helyet adnak.

Ha a víz felmelegedik, az algák egyszerűen elpusztulnak, ez pedig a korallokat is veszélybe sodorja. Tavaly a klímaváltozás és a rendkívül erős El Nino miatt több millió virágállat került a végléges pusztulás peremére. Jelenleg ugyan nem jelentkezik veszélyesen az El Nino, az élőlények mégis kritikus helyzetbe kerültek.

 1998., 2002. és 2016. után az idei a negyedik súlyos Nagy-korallzátonynál jelentkező fehéredés. Bár a jelenség nem minden esetben vezet az élőlények halálához, a zátony középső területein mégis hatalmas a pusztulás.

James Kerry, a vizsgálatban résztvevő szakember szerint legalább egy évtizedre lesz szükség, mire a leggyorsabban fejlődő korallok felépülhetnek. Igaz, a 12 hónapon belül megismétlődő katasztrófa sok virágállatot már végérvényesen elpusztított.

A Debbie ciklon, amely március végén tombolt Ausztráliában és az ország vizeiben, szintén nagy problémákat okozott a zátonynál. A hatalmas vihar egy 100 kilométer hosszú szakaszon okozott kárt a korallokban.

Hughes úgy véli, a zátonyt egyszerre több csapás is sújtja, igaz, a legnagyobb gond még mindig a globális felmelegedés.  Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, egyre több és több korall kerül majd veszélybe. Az elmúlt 19 év alatt elég volt egyetlen Celsius-foknyi melegedés ahhoz, hogy a zátonyt 4 fehéredési esemény is érje.

Mivel a Nagy-korallzátony a helyi ökoszisztéma alapja, elengedhetetlen, hogy az ausztrál kormány, illetve a világ országainak vezetői tegyenek valamit a régió megóvásának érdekében.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.