Tudomány

Borostyán őrizte meg a több millió éves majom vérét

24.hu
24.hu

2017. 04. 04. 16:57

Először találtak olyan borostyánban megkövesedett vért, amely egy ősi emlőshöz köthető - a lelet feltehetőleg egy 20-30 millió éves majomtól származik. A felfedezésnek köszönhetően nem csupán a paraziták, de a főemlősök fejlődését is tanulmányozhatjuk.
Korábban a témában:

George Poinar, aki korábban egy, a Jurassic Parkban is látható feltámasztó módszerrel állt elő, az elmúlt időszakban páratlan felfedezéseket tett: számtalan borostyánban konzerválódott ősi ízeltlábút tanulmányozott. A most azonosított lelet elsőre nem tűnhet igazán érdekesnek, hiszen az Amblyomma nembe tartozó kullancsok ma is igen gyakoriak a Dominikai Köztársaság trópusi esőerdeiben.

A maradvány nem is a megkövesedett állat miatt figyelemreméltó, hanem azért, mert az élőlény közvetlenül halála előtt táplálkozott. Éppen ezért a testével együtt a benne található vér is megmaradt.

Mikor a kullancs elpusztult, a vér a hátán lévő két lyukon keresztül kiszökött, elkeveredett a fanedvvel, majd borostyánná vált.

Poinar szerint a két apró lyuk azt jelenti, hogy valami leszedte az élőlényt arról az emlősről, melyen épp táplálkozott. A szakértő új tanulmányában arról ír, hogy az ősi majom vére rendkívül jó állapotban konzerválódott, a vérben ráadásul egy eukarióta parazita nyomait is azonosították, amely valószínűleg a Babesiidae családhoz tartozott.

A család egyik tagja, a B. microti az emberben maláriaszerű tüneteket okoz, egy rokonfaj pedig a texasi szarvasmarha lázért felelős.

Szerencsére a paraziták jellegzetes struktúrájúak voltak, a vérhez képest jóval sötétebbnek tűntek, így a szakértők könnyedén elkülöníthették őket a borostyánban.

Az élősködőket a kullancs bélsejtjeiben és testüregében is megtalálták, ami arra utal, hogy az ízeltlábúak már évmilliókkal ezelőtt is a maihoz hasonló módon terjesztették a betegségeket.

Poinar úgy véli, az új lelet segíthet megérteni a még ma is veszélyes kórokozók fejlődését. A gyantában konzerválódott parazita például jóval az ember előtt jelent meg, igaz, később az emlősökkel és a gazdaállatokkal együtt változott.

A borostyánban található DNS-t egyelőre nem analizálták, de a vörösvérsejtek méretei alapján a kutatók arra jutottak, hogy vagy egy kutyafélékhez, vagy egy főemlősökhöz tartozó állattól származnak. Mivel a kullancs gyantában konzerválódott, elég valószínű, hogy egy fán élő majom okozta a vesztét. Ezt támasztja alá az is, hogy az állaton található lyukakat egy kurkászó főemlős ujjai okozhatták.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.