Gara, 2016. október 28.
Az új, második határkerítés kísérleti szakaszának telepítése a Bács-Kiskun megyei Garánál 2016. október 26-án. Bácsszentgyörgy és Gara között a műszaki zárat jelenleg összesen 10,3 kilométer hosszúságban fogvatartottak építik.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Tudomány

Azért az elég szomorú, hogy Magyarországon egy kerítés nyelvtudására lehetünk büszkék

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 03. 10. 19:34

Korábban a témában:

Csütörtökön valószínűleg sokan meglepődtek, amikor megtudták: nem elég, hogy okoskerítés épül a határon, ráadásul arab, urdu és fárszi nyelven is beszél majd (mint megtudtuk, megállás nélkül). A kerítés 26 milliárd forintból épül, hiába látható, hogy menekült nincs a határon.

Mint az Eurostat elkeserítő statisztikájából kiderül, a magyarok már koránt sem állnak olyan jól az idegennyelv-ismerettel, mint a szuperkerítés. A 25-64 éves európai lakosság körében végzett felmérésben azt kérdezték, mennyien állítják azt, hogy legalább egy idegen nyelven beszélnek.

Magyarország az összes európai ország közül az utolsó helyen végzett.

Fotó: Eurostat

A 25-64 éves magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél elmondása szerint a magyaron kívül legalább egy másik nyelven. Összehasonlításképp: az EU-s átlag 66 százalék, a szomszédos országok közül

  • Románia 74,
  • Ausztria 78,
  • Szlovákia 85 százalékon áll.

Az első helyen Luxemburg végzett 99 százalékkal, az utolsó előtti hely Bulgáriáé 39 százalékkal.

A ránk nézve gyászos eredményhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy míg például történelmi okokból sok cseh beszél szlovákul, vagy sok horvát szerbül, addig a 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságának 97,3 százaléka magyar nemzetiségű (és mint Orbán Viktortól tudjuk, az etnikai homogenitást meg is kell őrizni).

Ez azonban nem változat azon a hátrányunkon, amit a szegényes nyelvtudás jelent, és nemcsak amiatt, mert egynyelvűként egy csomó tudástól és lehetőségtől el vagyunk szigetelve, hanem mert például – egy kutatás csütörtökön megjelent eredménye szerint –

a több nyelven beszélők közül kerülnek ki a legjobb munkavállalók.

Ennek tudományos magyarázata van, hiszen ha valaki az anyanyelvén kívül beszél egy másik nyelven is, az rendkívül pozitívan hat az agyműködésére is.

Egy Amerikában és Dél-Koreában végzett kutatás megmutatta, hogy mivel egy második nyelv ismerete javítja a kognitív és az érzelmi képességeket, így még olyan dolgokra is kihatással van, mint a vállalati előnyök és kockázatok felismerése.

Biztosan sokakkal  előfordult már – feltéve, hogy két különböző nyelven is beszél -, hogy néha a másik nyelven jut eszébe a mondanivalója, mint ahogy éppen el akarja mondani. Ezt az okozza, hogy

az agy folyamatosan feldolgozza a kapott információt mindkét nyelven.

Az idegtudósok azt is felfedezték, hogy a két nyelven beszélők agyának még felépítése is különbözik a csupán egy nyelven tudókétól. Az agy nyelvek ismeretéért, a fogalmak kialakításáért és az absztrakt gondolkodásért felelős része sűrűbben tartalmaz agysejteket a két nyelven beszélők esetében, és annál sűrűbbé válik, minél magasabb szinten beszéli az illető az adott nyelvet. Sőt,

a két nyelven beszélők szürkeállománya is nagyobb, mint az egy nyelven tudóké.

Egyre több a bizonyíték arra is, hogy rengeteg kognitív előnnyel jár a kétnyelvűség. Ilyen például a jobb koncentrációs képesség, a magasabb intelligencia és a fejlettebb verbális képességek. Az agy felépítésének változása pedig azt eredményezi, hogy nő az agy információfeldolgozási kapacitása.

Nem véletlen, hogy az Economist friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett 572 multinacionális cég vezetőinek kétharmada szerint a munkahely multikulturális jellege elősegíti a vállalatuk fejlődését. Ráadásul a különböző nyelvi háttérrel rendelkező emberek máshogy gondolkoznak, viselkednek és kommunikálnak, így ha sok két nyelven beszélő ember együtt dolgozik, sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, hiszen

máshogy látják a problémákat és azok megoldásait.

Például ha valaki meghall egy szót, ami az ő anyanyelvén három különböző szóval is kifejezhető, akkor ezek jelentése automatikusan egy probléma megoldásának újabb lehetőségeit tárja fel előtte.

És ha már egy munkahelyen ennyi pozitívum származhat a sokszínűségből, akkor gondoljunk csak bele, mekkora hatással lehet ez egy egész ország helyzetére.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.