A Carnegie Tudományos Intézet és a Woods Hole Oceánográfiai Intézet kutatásának köszönhetően immár még többet tudunk a köpenyről. Kiderült ugyanis, hogy a burok sokkal melegebb, mint eddig gondoltuk: átlagos hőmérséklete 60 Celsius-fokkal lehet magasabb a korábbi számításokhoz képest.
A földköpeny hőmérsékletének megmérése természetesen nem egyszerű feladat, hiszen a burok határa nagyjából 2 900 kilométer mélyen kezdődik.
A burok hőmérsékletét alapvetően két tényező határozza meg. Először is: minél közelebb van a vizsgált pont a külső maghoz, annál melegebb lesz. Másodsorban: amennyiben a tektonikus lemezek alábukása és megsemmisülése közben víz kerül a burokba, a kémiai változás miatt a környék forróbbá válik.
Maga a köpeny alapvetően szilárd, viszont a hatalmas hő miatt úgy viselkedik, mint egy nagyon lassan mozgó folyadék. Az anyag vándorlását hatalmas áramlatok irányítják, melyek előbb felfelé, a kéreg irányába terelik a matériát, ahol az lehűlhet. Később az anyag ismét megindul a mély felé, ezzel pedig egyre közelebb kerül a mag határához.
A fentiek azt eredményezik, hogy a köpeny hőmérséklete igen változatos, a kéreghez közeli 900 Celsius-foktól a mag környéki 4 000 Celsius-fokig terjedhet.
A legtöbb hőmérsékletre vonatkozó számot a szakemberek úgy kapják, hogy köpenydarabokkal végeznek olvasztási kísérleteket. A peridotitok, azaz a köpenyt alkotó kőzetek laboratóriumi hevítésével megállapítható az anyagok olvadási pontja, ezzel pedig a burok hőmérsékletére is következtetni lehet. A tudósok eddig úgy vélték, a keresett hőmérséklet nagyjából 1 350 Celsius-fok.
Bár 1 000 Celsius-fok felett ez nem tűnhet akkora különbségnek, igenis fontos feladat a köpeny tulajdonságainak pontos feltérképezése. A burok megértésével ugyanis a felszínen zajló folyamatokat is könnyebben értelmezhetjük.