Tudomány

Sokkal forróbb a földköpeny, mint eddig hittük

A Föld köpenye, amely a bolygó térfogatának nagyjából 82 százalékát teszi ki, a mag és a kéreg közt található. Ennek a buroknak a vizsgálata sokat segít a földrengések és a vulkánok kialakulásának, valamint a kontinensek és az óceáni medencék születésének és pusztulásának megértésében.

A Carnegie Tudományos Intézet és a Woods Hole Oceánográfiai Intézet kutatásának köszönhetően immár még többet tudunk a köpenyről. Kiderült ugyanis, hogy a burok sokkal melegebb, mint eddig gondoltuk: átlagos hőmérséklete 60 Celsius-fokkal lehet magasabb a korábbi számításokhoz képest.

Ez azt jelenti, hogy a köpeny átlagosan 1 410 Celsius-fokos. Ennél nem sokkal melegebb a Naprendszer legforróbb lávája, amely a Jupiter holdján, az Ión található.

A földköpeny hőmérsékletének megmérése természetesen nem egyszerű feladat, hiszen a burok határa nagyjából 2 900 kilométer mélyen kezdődik.

A burok hőmérsékletét alapvetően két tényező határozza meg. Először is: minél közelebb van a vizsgált pont a külső maghoz, annál melegebb lesz. Másodsorban: amennyiben a tektonikus lemezek alábukása és megsemmisülése közben víz kerül a burokba, a kémiai változás miatt a környék forróbbá válik.

Maga a köpeny alapvetően szilárd, viszont a hatalmas hő miatt úgy viselkedik, mint egy nagyon lassan mozgó folyadék. Az anyag vándorlását hatalmas áramlatok irányítják, melyek előbb felfelé, a kéreg irányába terelik a matériát, ahol az lehűlhet. Később az anyag ismét megindul a mély felé, ezzel pedig egyre közelebb kerül a mag határához.

Ennél a bizonyos határnál előfordulnak igazán forró anomáliák. Ezek amikor megindulnak a felszín felé, vulkanikus forrópontokat hoznak létre.

A fentiek azt eredményezik, hogy a köpeny hőmérséklete igen változatos, a kéreghez közeli 900 Celsius-foktól a mag környéki 4 000 Celsius-fokig terjedhet.

A legtöbb hőmérsékletre vonatkozó számot a szakemberek úgy kapják, hogy köpenydarabokkal végeznek olvasztási kísérleteket. A peridotitok, azaz a köpenyt alkotó kőzetek laboratóriumi hevítésével megállapítható az anyagok olvadási pontja, ezzel pedig a burok hőmérsékletére is következtetni lehet. A tudósok eddig úgy vélték, a keresett hőmérséklet nagyjából 1 350 Celsius-fok.

Az új kutatásban azonban a szakértők reálisabb mennyiségű vizet adtak a vizsgált kőzetekhez, ezzel pedig egészen új értéket kaptak, egészen pontosan 60 Celsius-fokkal többet.

Bár 1 000 Celsius-fok felett ez nem tűnhet akkora különbségnek, igenis fontos feladat a köpeny tulajdonságainak pontos feltérképezése. A burok megértésével ugyanis a felszínen zajló folyamatokat is könnyebben értelmezhetjük.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik