Tudomány

Hetven éve megismételték Trianont

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 02. 10. 16:00

Korábban a témában:

Az első világháború után a megcsonkított Magyarország a jórészt saját területéből létrejött ellenséges államok gyűrűjében találta magát. A főként francia támogatást élvező kisantant államok mindent megtettek hazánk külpolitikai elszigetelésére, gazdaságilag, politikailag és katonailag is igyekeztek a “padlón tartani” Magyarországot.

Ez a környezet, és a revízió mindent átható követelése gyakorlatilag olyan kényszerpályára sodorta Magyarországot, hogy arra indult, ahol fogadták. A kitörési pont Olaszország és Németország lett, a területi gyarapodás és a gazdasági kapcsolatok mind erősebb szállal kötötték az országot a tengelyhatalmakhoz.

“Belesodródtunk” a háborúba, részt vettünk a holokausztban. Erős kényszer hatására, de semmiképp nem áldozatként: a magyar politikai elit és a honvédség mind jobbra tolódása, antiszemitizmusa, németbarátsága tagadhatatlan. Nem tudjuk, mi lett volna, ha…

Rossz oldalon a legtovább…

Az viszont tény, hogy a kiugrási kísérlet kudarcba fulladt, a honvédség zöme végig kitartott a németek mellett, katonáink harcolva vonultak nyugatra. A hazájukat védték, a felelősség a vezetőké, akik jól tudták, hiszen a szövetségesektől több figyelmeztetés érkezett: a majdani rendezés során az lesz a döntő szempont, hogy a háború alatt ki, hol és mit csinált..

Ha a háborús teljesítményt nézzük,

mi, magyarok, minden szomszédos államhoz képest rosszul jöttünk ki. Rossz oldalon harcoltunk a legtovább

– idézi Romsics Ignácot a Múlt-kor.hu.

Mondhatjuk azt, hogy Sztálintól Lengyelország azt kapta jutalmul, amit Magyarország büntetésből: kommunista diktatúrát. Vagyis a végeredmény szempontjából mindegy volt, ki mit csinált, Kelet-Európában a szovjet érdekek diktáltak, nem a méltányosság és igazságosság.

Hosszú távon ez még igaz is lehet, csakhogy van egy igencsak fájó részlet. A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés 1947. február 10-én visszaállította a trianoni határokat.

A különbség annyi volt, hogy ez a szerződés a korábbival ellentétben nem tartalmazott kisebbségvédelmi előírásokat, az idegenbe szakadt magyarok sorsa egyedül adott állam jóindulatán múlt. A másik különbség, hogy Csehszlovákiának juttatott három falut a Duna jobb partján: Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt. Hogy kiépíthessék a mai Szlovákia fővárosának védelmére az úgynevezett pozsonyi hídfőt.

A szovjetek is maradnak

Pedig voltak olyan elképzelések, amelyek a trianoninál igazságosabb országhatárt húztak volna, de miután Magyarország a “végsőkig” kitartott a nácik mellett, Párizsban ezt már egyetlen nagyhatalom sem szorgalmazta. Nem úgy, mint szomszédaink érdekeit.

Brutális jóvátételt kellett fizetnünk, összesen 300 millió dollárt, mai áron dollármilliárdokat. A Szovjetuniónak 200 milliót, Jugoszláviának 30 milliót, Csehszlovákiának 30 milliót.

Ezek után nyilvánvalóan már csak fáradt, beletörődő rezignáltsággal lehetett fogadni a dokumentum négy és fél évtized elnyomást megalapozó rendelkezését:

A jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországból vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.

(Kiemelt kép: a szövetséges vezetők 1945-ben)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Mercedes' British driver Lewis Hamilton (front) and Ferrari's German driver Sebastian Vettel steer their cars during the Formula One Azerbaijan Grand Prix at the Baku City Circuit in Baku on June 25, 2017. / AFP PHOTO / Alexander NEMENOV
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.