Tudomány

Több száz különös, ősi alakzatot találtak Amazóniában

24.hu
24.hu

2017. 02. 08. 11:17

Kétezer évvel ezelőtt az amazóniai emberek furcsa alakzatokat alakítottak ki a földben. A szakértők egyelőre nem tudják, miért is hozták létre a geoglifákat.
Korábban a témában:

A furcsa alakzatokat egy brit és brazil szakértőkből álló kutatócsoport fedezte fel a Brazília északnyugati területén található Acre államban. A geoglifákat több évszázadon át takarták a fák, egészen addig, amíg a modern erdőirtásnak köszönhetően elő nem bukkantak.

A több mint 450 azonosított alakzat funkciója még kérdéses. A régészek nem tartják valószínűnek, hogy a nyomok települések maradványai lennének, mivel a feltárások során csak igen kevés tárgyi emlék került elő. A legesélyesebb jelenleg az, hogy a különös struktúrákat csak alkalmanként használták, talán rituális célokra.

A nagyjából 13 000 négyzetkilométeren elterülő geoglifaegyüttes felfedezése rámutatott: az őserdő egyáltalán nem olyan érintetlen, mint ahogy eddig hittük.

Jennifer Watling, a São Paulo-i Egyetem régésze és az ásatások vezetője a kutatás alatt még az Exeteri Egyetem PhD hallgatója volt. A szakértő úgy gondolja, a tény, hogy az alakzatok évszázadokon át rejtve voltak, ellentétes azzal az elképzeléssel, mely szerint az Amazonas-medence erdeje egy érintetlen ökoszisztéma.

A kutatók éppen ezért utána akartak járni, hogy miként is festhetett a környezet kétezer évvel ezelőtt. A szakértők arra voltak kíváncsiak, mennyire volt erdős a terület a geoglifák létrehozásának korában, illetve mennyire alakíthatták át a tájat az emberek.

A kutatók ezért a minták begyűjtése után nagyjából hatezer évnyi vegetációs alakulást és tűzesetet rekonstruáltak két alakzat környékén. Az elemzés kimutatta, hogy a korabeli emberek komoly bambuszirtást végeztek, a geoglifák kialakításához pedig kisebb, átmeneti tisztásokat hoztak létre.

Geoglifák Amazóniában Kép: Edison Caetano

Figyelemreméltó, hogy az ősi civilizáció ahelyett, hogy nagyobb fás területeket égetett volna fel, inkább úgy alakította át környezetet, hogy a gazdaságilag értékes fákra összpontosított. A szakértők rájöttek, hogy a korabeli speciális erdőgazdálkodás nyomai ma is megfigyelhetőek a helyi erdők biodiverzitásán.

Watling szerint elemzésük rámutatott: az utóbbi években zajló nagymértékű és tartós fakivágáshoz hasonló irtás nem zajlott a korszakban, ehelyett sokkal észszerűbb átalakításokat végeztek.

A kutató hozzátette, felfedezésük az őslakosok találékonysága mellett azt is bemutatta, hogy mennyire fontos lenne napjainkban az ősi népcsoport eljárásához hasonló alternatívát találni.

(University of Exeter, Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.