Tudomány

Jól nézd meg: ez lehet a ma ismert legősibb felmenőnk

24.hu
24.hu

2017. 01. 31. 10:58

Egy új tanulmány szerint az 540 millió éves porszem nagyságú, végbélnyílás nélkül élő teremtény a ma ismert legrégebbi ősünk.
Korábban a témában:

Az 540 millió éves zsákszerű élőlény maradványait Kína középső területén fedezték fel. A teljesen újszerű jövevény a Saccorhytus coronaries tudományos nevet kapta, amely a faj mellett egy teljesen új nemzetséget is jelöl. Az élőlényt a most kialakított Saccorhytidae családba sorolták be – a saccus a latin zsák szóra, míg a rhytis a görög ráncra utal.

S. coronaries ovális teste és hatalmas szája alapján az újszájúak – a többek közt a gerinceseket, így az embert is magába foglaló csoport – tagja volt.

Simon Conway Morris, a Cambridge-i Egyetem szakértője és az új tanulmány szerzője szerint az élőlény az újszájúak korai képviselőjeként számtalan más, ma is élő faj őse lehet, többek közt a miénk is.

Szabad szemmel a fosszíliák, melyeket tanulmányoztunk, apró fekete szemcséknek tűnhetnek, de a mikroszkóp alatt a részletesség szintjétől leesik az ember álla

– állapította meg a kutató.

Első ránézésre a S. coronaries valóban nem úgy néz ki, mintha a rokonunk lenne. A nagyjából 1 milliméter hosszú élőlény a tenger fenekén található homokszemek közt élhetett a kambrium korszaka alatt.

Bár a faj szájnyílása testéhez képest aránylag nagy volt, a jelek alapján ősünknek nem volt végbélnyílása.

Conway Morris szerint így az élőlényből a melléktermékek a szájszervén keresztül távozhattak.

Ez lehet a közös ős

Az újszájúak legkorábbi ismert leletei nagyjából 520-510 millió évesek, abból az időszakból származnak, amikor már el is kezdtek gerincesekké, tengeri zsákállatokká, tüskésbőrűekké és félgerinchúrosokká alakulni. A sokszínű élőlények közös ősének leírása éppen ezért komoly kihívás volt a tudósoknak.

A most felfedezett mikrofosszíliák azonban sokat segítettek. A szakértők elektronmikroszkópos és komputertomográfiás vizsgálattal elemezték a maradványokat, így állítottak össze egy általános képet a faj egy egyedéről.

Dzian Han, a kínai Északnyugati Egyetem szakértője szerint hatalmas mennyiségű mészkövet – mintegy 3 tonnányit – kell még átnézniük, de az eddig előkerült nyomok alapján így is sok kérdést tudtak megválaszolni – többek közt azt, hogy a felfedezett faj feltehetőleg nem egy korai tüskésbőrű, hanem még annál is primitívebb létforma volt.

Az elemzések azt mutatták, hogy a S. coronariesnek kétoldalúan szimmetrikus teste volt, ezt a jellegzetességet később leszármazottai is örökölték. Az élőlénynek rugalmas, vékony bőre lehetett, ami arra utal, hogy voltak izmai, melyek talán a vízben való mozgást vagy a táplálkozást segítették.

Az élőlény szájánál található kúpszerű szerkezetek feltehetőleg azt a célt szolgálták, hogy eltereljék vizet, így a folyadék nem került be a jövevény szervezetébe. A kutatók úgy gondolják, ez a struktúra lehet a kopoltyúk korai őse.

(Via: Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHULA VISTA, CA - SEPTEMBER 16:  Vocalist Chester Bennington performs on stage with Linkin Park at Sleep Train Amphitheatre on September 16, 2014 in Chula Vista, California.  (Photo by Daniel Knighton/FilmMagic)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.