Tudomány

Lenyűgöző kincseket találtak egy Duna-parti vaskori sírban

24.hu
24.hu

2017. 01. 27. 11:18

Kutatók egy csoportja Németországban, a Duna partján fedezett fel egy vaskori sírt, melyből valódi kincsek: arany-, bronz- és borostyánékszerek került elő.
Korábban a témában:

A dísztárgyak egy nagyjából 40-50 éves nő csontváza mellől kerültek elő. A régészek szerint a nő a mai Dél-Németország területén élő kelták felső osztályához tartozott, valamikor az időszámítás előtti 7-6. század fordulóján élt.

A népcsoport egyik legfontosabb lelőhelye a Heuneburg nevű földvár, melynek tövében több temető is található.

Dirk Krausse, a kutatáson dolgozó régész szerint a sírban egy megkövesedett tengeri sün és egy ammonitesz – azaz egy kihalt tengeri puhatestű – maradványait is megtalálták. Ez alapján igen valószínű, hogy a vaskori nő papi feladatokat látott el.

A most feltárt nyughely környékén több sírt is felfedeztek már a szakértők, ezeket azonban korábban mind kifosztották – sok esetben a sírrablók alagutakat ástak az egyes kripták közt, sorra dúlva fel a nyughelyeket. Az újonnan megtalált sír azonban rendkívül jó állapotban van, a korszakból egyetlen ilyen ép sírbolt sem került még elő.

Egy helyi gazda bukkant rá

A környék lakói évszázadok óta tudják, hogy a Dunától nem messze magasodó Heuneburg közelében ősi lelőhely található. A városállam a 7. század során emelkedett fel, de még az 5. században, Hérodotosz korában is működött – Krausse szerint a híres görög történetíró említést is tett a településről egy művében.

A modern ásatások azonban csak 1950-ben kezdődtek meg, igaz, az összes helyi leletet ekkor sem sikerült feltárni.

2005-ben egy helyi gazda épp a földjein dolgozott, amikor egy sírra bukkant, benne pedig egy díszes aranybrossra. A Bettelbühl nekropolisz területén felfedezett nyughelyben egy 2-4 éves gyermek, feltehetőleg egy lány maradványait találták meg később a régészek. Sőt, a sír mellett nem messze egy fából készült kamrát is azonosítottak.

Hogy megóvják a nagyobb kriptát a mezőgazdasági munkálatoktól, a szakértők a sírbolt környékét kiemelték egy daru segítségével.

A 80 tonnás földdarab vizsgálata még 2010-ben kezdődött meg.

A sírkamra számtalan gyönyörű kincset tartalmazott: bonyolult borostyán-, arany- és bronzékszereket; rengeteg szőrmét és textíliát; egy vaddisznóagyarból készült díszt; egy bronz csengőt, amely valószínűleg egy ló nyakában lógott; faragott faládikákat; fekete kőből kialakított karkötőket; valamint egy bronzból és bőrből készült övet is.

Bronz csengő Kép: Copyright Landesamt für Denkmalpflege Baden-Württemberg/Antiquity Publications Ltd.

A leletek egy 162 centiméter magas nő csontváza mellől kerülte kelő. A sírbolt túlsó oldalán egy másik, 157 centiméter magas nő maradványait találták meg, ezen a területen jóval kevesebb ékszert fedeztek fel. Éppen ezért a szakértők úgy gondolják, utóbbi nő előbbi szolgálója lehetett.

A második csontváz lábánál egy 40 centiméter hosszú bronzlap is előkerült, melyet körökkel díszítettek. A tárgyat CT-vizsgálat alá vetették, az elemzés pedig kimutatta egy vaszabla nyomait. Eszerint igen valószínű, hogy a lap egy ló homlokát takarta. Ha a tárgy valóban egy lópáncél része, akkor ez lehet az első ilyen lelet, amely Heuneburg környékéről származik.

A Duna óvta meg a sírt

A sírkamra padlózatát tölgy- és jegenyefenyődeszkákból alakították ki, ezekből a szakértők mintákat vettek, melyeket szénizotópos kormeghatározási módszerrel illetve az évgyűrűk vizsgálatával elemeztek. A jelek arra utalnak, hogy a fákat időszámítás előtt 583-ban vágták ki.

Eszerint a nyughely a Közép-Európa területén található hallstatti kultúrához tartozik, melynek hazánkban is vannak lelőhelyei.

Igen ritka, hogy ilyen jó állapotban konzerválódjon faanyag, de a területet gyakran árasztja el a Duna, a hordalék pedig segített a sír megőrzésében – ugyanígy más szerves tárgyak, például a szőrmék is épen vészelték át a több mint két és fél évezredet.

A közelmúltban feltárt kriptából, valamint a 2005-ben a közeléből előkerült kisebb sírból igen hasonló tárgyak kerültek elő, ami arra utal, hogy a két nyughelyet nagyjából egy időben alakították ki. Sőt, az itt feltárt női díszek az Alpoktól délre, az itáliai, görög, ciprusi és szicíliai területeken található korabeli kultúrák tárgyaira is emlékeztették a szakértőket.

Az új sír megismerésével látjuk a kapcsolatot az Alpoktól délre található régiók és a Duna mellett található város közt

– állapította meg Krausse.

A szakértő hozzátette, a két terület sokkal közelebb állt egymáshoz és sokkal többet érintkezett, mint ahogy azt a régészek korábban gondolták.

(Live Science)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.