Kane a világ egyik első számú bolygóvadászaként azt keresi, hogy az univerzumban hol található az élet számára alkalmas terület, éppen ezért az égitesteken a megfelelő légnyomás illetve a folyékony víz nyomait kutatja. A szakember csapatával egy nagyjából 14 fényévre lévő rendszert, a Wolf 1061 nevű csillag körül található bolygóegyüttest is megvizsgálta.
A távolság mellett azonban még egy jelentős tényező szól a csoportosulás mellett. A csillagrendszer lakható övezetében ugyanis létezik egy sziklás bolygó, a Wolf 1061c, melynek környezete akár alkalmas is lehet az élet kifejlődésére
Hogy jobban felmérjék az égitesten uralkodó viszonyokat, a szakértők genfi és Tennessee-i kutatókkal együtt alaposabban is elemezték a rendszer csillagát.
Egészen más világ lehet
Mikor a tudósok lakható bolygók után kutatnak, általában olyan égitesteket keresnek, melyek a Földhöz hasonlóak. Az első és legfontosabb kritérium az, hogy az érintett objektum olyan zónában, úgynevezett lakható övezetben helyezkedjen el, amely kedvez az élet kialakulásának. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, ez annyit jelent, hogy a bolygó nem lehet se túl közel, se túl távol a csillagjától.
Előfordulhat, hogy egy égitest túl messze kerül, ilyenkor a felszínén található víz megfagy, épp úgy, mint a Marson. Ha viszont a bolygó túlságosan közel “merészkedik”, felborul az üvegházhatása, ezzel pedig a légkörében található hő csapdába esik – hasonló jelenség játszódhatott le a Vénuszon, ahol a forróság miatt az összes folyadék elpárolgott, ezzel pedig tovább nőtt a felszíni hőmérséklet.
Kane és csapata azt is megfigyelte, hogy a bolygó pályája igen gyakran változik. A Föld Nap körüli keringése az idők során sokkal lassabban módosult, emiatt az éghajlati változások is elhúzódva játszódtak le. A kutatók úgy gondolják, a távoli bolygón az ingadozó pálya miatt kaotikus lehet a klíma, a hideg időszakokat igen hamar nagy forróság követheti.
És hogy az eredmények tükrében vajon lakható-e a Wolf 1061c? Nos, Kane úgy gondolja, van rá esély, amennyiben a gyors pályaváltás alatt kellőképpen lehűl az égitest. A biztos válaszhoz azonban újabb vizsgálatokra lesz szükség.
A közeljövőben induló James Webb űrtávcső például képes lesz elemezni az exobolygók légkörének összetételét, valamint a felszínükön zajló folyamatokat. Ezek ismeretében pontosabb képet lehet majd alkotni a viszonylag közeli Wolf 1061c-ről is.
