Tudomány

A tigrisek egy kihalt alfaját támasztanák fel a kutatók

A kaszpi tigris (Panthera tirgris virgata) a tigrisek egy, az 1960-as évek során kihalt alfaja volt. Az egykor Iránban, Irakban, Afganisztánban, Törökországban, Mongóliában, Kazahsztánban, Kaukázusban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban őshonos állat a világ legnagyobb nagymacskái közé tartozott.

Egy új, a Biological Conservation-ban megjelent tanulmány szerint van lehetőség az alfaj feltámasztására, hála egy másik, Oroszország fagyos, keleti területén élő alfajnak. Egy kutatócsoport – amelyet részben a Természetvédelmi Világalap (WWF) hozott létre – rendkívül ambiciózus tervvel állt elő, melynek célja az, hogy a szibériai tigris közeli kihalt rokonát visszatelepítsék Ázsia középső régióiba.

A kaszpi tigris azon állatok közé tartozik, melyeket az ember szánt szándékkal irtott ki.

A 20. század elején, amikor az Orosz Birodalom vezetői úgy döntöttek, hogy meghódítják az élőlénynek is otthont adó területet, a hadsereg azt az utasítást kapta, hogy minden tigrist lőjenek ki, mivel azok veszélyt jelentenek az emberekre.

A hadsereg komolyan vette az utasítást, az ember terjeszkedésével pedig azok a tigrisek, amelyekkel nem végeztek, fokozatosan kiszorultak eredeti élőhelyükről. A környezet átalakulásával a nagymacskák nem csak vadászterületeket vesztettek, de ezen időszak alatt több más állat is kipusztult, melyek a kaszpi tigrisek kedvelt zsákmányai voltak.

Ma is él egy közeli rokon

Egy korábbi genetikai elemzés felfedezte, hogy a kaszpi tigris igen közeli rokonságban áll a szibériai tigrissel – a két alfaj családfája evolúciós szempontból a közelmúltban vált szét. Bár a nagymacska ma is él, fontos megemlíteni, hogy az állat veszélyeztetett, már csak Szibéria távol-keleti területein, valamint Északkelet-Kína egyes részein található meg a vadonban.

A genetikai elemzés azt fedte fel, hogy a két élőlény közös őse nagyjából 10 ezer éve, az utolsó glaciális maximum végén hódította meg Közép-Ázsiát. Az ősi tigris Kína irányából érkezett, és a Selyemút mentén haladhatott. Az élőlény egyes csoportjai a távol-keleti területen maradtak, míg mások Turkesztánban telepedtek le – előbbiek leszármazottai a szibériai, míg utóbbiaké a kaszpi tigrisek lettek.

Az apró fizikai eltérések ellenére ma sok szakértő úgy gondolja, hogy a két alfajt genetikailag szinte lehetetlen megkülönböztetni.

Éppen ezért a kutatók bíznak benne, hogy az oroszországi populációt felhasználva lesz lehetőség arra, hogy “feltámasszák” a mára eltűnt kaszpi nagymacskát.

A visszatérő alfaj számára már meg is találták az ideális helyet Kazahsztánban. A kutatók úgy gondolják a terület egy nagyjából 100 egyedből álló populáció számára lesz megfelelő – a szakértők 50 év alatt szeretnék létrehozni ezt a csoportot. Úgy tűnik, a projekt szabad utat kapott a regionális vadvilági hatóságoktól és a kormányzati szervektől.

A kaszpi tigris feltámasztásához azonban nem elég a nagymacskákat visszatelepíteni. Mivel a területen mára kevés olyan szarvas és vaddisznó található, amely megfelelő táplálékot jelentene az élőlényeknek, valamint a vízellátás sem megfelelő, a tudósoknak még rengeteg feladata lesz a projekt tényleges megkezdése előtt.

(Via: IFL Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik