Tudomány

Elmondjuk, hogyan fagyhatott a stéghez Fagyi, a róka

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 16. 16:33

Korábban a témában:

Mindenki fellélegezhet. Fagyi, a népszigeti hajójavító egyik stégjéhez fagyott róka jól van, még a lába is megmenekült. Jó esély van rá, hogy visszatérhet a természetbe. Viszont úgy látszik, a rókákra idén rájár a rúd, egy németországi ravaszdi szó szerint belefagyott a Dunába, egy jégtömbben kivágott testét most elrettentésként mutogatják.

Maradt viszont egy kínzó kérdés. Az rendben van, hogy a fridingeni róka a vékony jégen beszakadva a folyóba fulladt, baleset történt. De Fagyi esetében ilyenről szó sincs. Alábbi fotón jól látszik, nem szakadt a folyóba, épp “csak” néhány centi jég ejtette fogságba. Kicsit olyan, mintha odaült volna és megvárta volna, amíg befagy.

Forrás: Állatmentő Liga/Facebook

Feltehetően “elbambult”

Amikor az Állatvédő Liga munkatársai megérkeztek a mentéshez, először azt gondolták, a róka leesett a stégről, feltehetően gerincsérülést szenvedett, nem tudott mozdulni – mondta el Pataki Gábor, a szervezet vezetője. Ezt rövidesen kizárták, a következő ötlet az volt, beteg, végletesen legyengült egyedről van szó, amelyik – laikus szóhasználattal egyfajta minden mindegy alapon – meg sem próbált szabadulni.

A vizsgálatok jelenlegi eredményei alapján azonban Fagyi egészséges, leszámítva persze fagyási sérüléseit, a hideg okozta állapotot és az óriási stresszt. A legvalószínűbb ezek után az, hogy a róka kicsit “elbambult” akkor, amikor nem kellett volna: több negatív körülmény együttesen vezethetett befagyásához.

Aznap nemcsak hideg volt, de napközben is havas eső, ónos eső esett, a róka bundája eleve csurom víz volt. Az éhes, legyengült, gyakorlatilag még kölyök róka leülhetett a stég mellé. Megpihent, valamit feszülten figyelt, a nagy hidegben rövid idő is elég volt, hogy bőrig ázott bundája odafagyjon.

“Éber, figyel, nem lesz gond” – írta az Állatvédő Liga a Facebookján nemrég posztolt videóhoz:

A teljes igazságot egyedül ő tudná elmondani,de  fentieket tekinthetjük úgy, mint a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy Fagyi nincs egyedül.

Halálra ítélt kacsák

A hétvége termése a balatoni léket serényen taposó több száz kacsa, órák alatt az ország hőseivé váltak. Való igaz, a víz befagyását kemény munkával jelentősen tudják késleltetni, a baj csak az, hogy ennek semmi értelme. Sőt, viselkedésük szembe megy ösztöneikkel és a madárvilág legfőbb törvényeivel: ennél kevesebb energiával több száz kilométerre délre repülhetnének, ahol nem gond a fagy.

A jelenséget Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője elemezte a 24.hu-nak. Ők a madarak élhetetlenjei, a tél potenciális áldozatai, amiért sajnos mi, emberek vagyunk felelősek – hogy miért, arról itt olvashatja a megdöbbentő részleteket.

Ez a természet rendje

A kemény téli mínuszok nyilvánvalóan nyomás alá helyezik az élővilágot, de mi van akkor, ha nincs a közelben az Állatmentő Liga, ha a fagy a természetben csap le az állatokra – kérdeztük Lomniczi Gergelyt, a Pilisi Parkerdő szóvivőjét.

Semmi rendkívüli. A mérsékelt égövön az ideihez hasonló, “kemény” tél teljesen természetes, az erdei állatoknak nincs szükségük emberi segítségre, az állat- és növényvilág fel van készülve a hidegre. Sőt, ha természetes keretek között, azaz ökológiai vadgazdálkodásban gondolkodunk, az egészséges állományok fenntartásához elengedhetetlen a szelekció. Ragadozók, betegségek, időjárási szélsőségek mind-mind azt szolgálják, hogy a populációk életerősek maradjanak, a lehető legkiválóbb gének öröklődjenek tovább.

Az igazi ellenség ilyenkor a táplálékhiány, ami a gyenge, felkészületlen, beteg egyedeket elviszi. A hideg nem probléma, a szőr- és tollruha kiváló védelmet nyújt – persze vannak kivételek, ám ezeknek is oka van. A hosszú, havas tél igen veszélyes például a muflonokra azért, mert egy idegenhonos, kizárólag vadászati célból betelepített, a miénknél melegebb klímáról származó fajról van szó.

De említhetjük a vadmalacokat is. A második, harmadik almok, azaz az augusztus-szeptember folyamán született kicsik szőrzete és fizikuma még nem elegendő a keményebb hetek, hónapok átvészelésére. Sok közülük elhullik, ám ez a természet rendje.

A kérdést meg is fordíthatjuk: ha nincs természetes szelekció, a túlszaporodott vad nagyon komoly károkat okozhat erdőn-mezőn és mezőgazdasági területeken egyaránt – emeli ki a szakember.

Belenyúlni nem, de segíteni lehet a rendszert

A Pilisi Parkerdő Zrt. egyre nagyobb területen vezeti be az úgynevezett ökológiai vadgazdálkodást, ami azt jelenti, hogy nem avatkoznak a természet rendjébe. A téli erdőről sokaknak vadetetők ugranak be, ám a vad etetése itt csak az intenzív vadgazdálkodással érintett helyeken, és az olyan bemutatásra szánt területeken gyakorlat, mint a vadasparkok.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az erdészet “nem törődik” az állatokkal. A szakemberek megfelelő erdőgazdálkodással hosszú távon biztosítják a vad túlélését és jólétét. Vagyis változatos korú és összetételű erdő létrehozásával biztosítják a táplálékot és a búvóhelyet, ennél közvetlenebb módon viszont nem avatkoznak be a több tízezer éve kiválóan működő rendszerbe – mondja Lomniczi Gergely.

(Kiemelt kép: Állatmentő Liga/Facebook)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.