Tudomány

Először a növények halnak ki, aztán a méhek, végül minden más

24.hu
24.hu

2017. 01. 05. 14:49

Miközben egyes leendő amerikai elnökök marhaságnak tartják a klímaváltozást, hamarosan apró lépésenként, de a saját bőrünkön is érzékelhetjük azt. Például nem lesz méh, ami beporoz.
Korábban a témában:

Dominóhatást vált ki a táplálékláncon keresztül a klímaváltozás: egyes növények kihalásával az azokat beporzó méhfajok száma is csökkenhet – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A leginkább veszélyeztetett állatfajok azonosítására végzett vizsgálatot a Matthias Schleuning, a frankfurti Senckenberg Biodiverzitás- és Klímakutató Központ munkatársa vezette kutatócsoport.

A tanulmány szerint a növények könnyebben megbirkóznak állati partnereik eltűnésével, mint a rovarok növényi partnereik kihalásával. A rovaroknál különösen azokat a fajokat veszélyezteti a klímaváltozás, amik meghatározott növényfajokra specializálódnak.

A Nature Communications tudományos lapban megjelent tanulmányban a tudósok modellezték, hogyan reagálna több mint 700 európai állat- és növényfaj a jövőbeli klímaváltozásra. Ehhez 300 növényfajt, az ezeket beporzó rovarokat, valamint 13 európai régió 51 madárfaját kutatták. Első alkalommal kombinálták a modelleket a növények és állati beporzóik, valamint magjaik szétszórói közötti interakciók adataival.

A kőműves méhek (Osmia) nemébe tartozó Chelostoma rapunculi méhfajnak például kétszeres az esélye, hogy kihaljon a klímaváltozás miatt. Egyrészt nagyon speciális éghajlati körülményekre van szüksége, így a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent számára. Másrészt a kereklevelű harangvirág a fő tápláléka, amire a klímaváltozás nagyon negatív hatással van.

A növény nélkül a méhfajnak sincs jövője.

A dominóhatás elsősorban a Chelostoma rapunculihoz hasonlóan olyan állatfajokra jelent nagy veszélyt, amik csak kis számú növényfajra specializálódnak, mivel ezek sokkal érzékenyebbek a klímaváltozásra. Ezek a fajok úgy menekülhetnek meg a sorsuktól, ha más növényi partnerekkel is interakcióba lépnek.

Ezzel szemben a növényeket kevésbé érinti érzékenyen állati beporzóik eltűnése. “A kereklevelű harangvirágot például több különböző beporzó látogatja, így vélhetően nem érinti különösebben érzékenyen egyikük eltűnése” – fejtette ki a Phys.org portálnak Jochen Fründ, a Freiburgi Egyetem tudósa. Schleuning pedig így fogalmazott:

Kutatásunk szerint a klímaváltozás nemcsak közvetlen veszélyt jelent számtalan állatfajra, de közvetett hatásai is jelentősek. Így a klímaváltozásnak sokkal több negatív hatása lehet a biodiverzitásra, mint azt eddig feltételeztük. Az állatok és növények közötti kapcsolatok megismerése így nagyon fontos a lehetséges hatások becslése szempontjából.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Man looking at adults website on tablet
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.