Tudomány

A felismert dezinformációk javítják a memóriát

24.hu
24.hu

2017. 01. 03. 14:28

Egy adott eseményhez köthető dezinformációk általában megnehezítik az eredeti történések felidézését. Egy új kutatás szerint azonban bizonyos helyzetekben a félretájékoztatás serkentően hat a memóriára.
Korábban a témában:

A Psychological Science-ben megjelent tanulmány szerint azok, akik a tájékozódás során felismerik a dezinformációkat, később sokkal nagyobb pontossággal tudnak visszaemlékezni az eredeti eseményekre, mint azok, akik nem képesek azonosítani a félretájékoztatást.

Adam Putnam, a Carleton College szakértője és a vizsgálat vezetője úgy gondolja, eredményeik azért fontosak, mert megmagyarázzák, miért van más-más hatással a dezinformáció az emberek memóriájára.

Putnam és kollégáinak első kísérletében 72 egyetemistát vizsgáltak. Az alanyoknak hat különböző eseményről szóló diavetítést kellett végignéznie, melyek mind 50-50 képsorból álltak. A diavetítés után a résztvevőknek öt percig tartó “zavaró” feladatot kellett végeznie, majd szövegeteket kellett olvasniuk a korábban látott vetítésekről.

Bizonyos leírások azonban hamis információkat tartalmaztak. Az egyik dián például egy tolvaj volt látható, aki egydollárosok bankjegyeket talált egy autóban. Az ehhez kapcsolódó szövegekben a jelenetet három különböző módon mutatták be: az egyikben helyesen leírták, hogy a bankók egydollárosok voltak; a másodikban csupán csak annyi derült ki, hogy a pénz dollár volt; míg a harmadik típusban valamilyen hamis megállapítás szerepelt – például az, hogy a címletek húszasok voltak.

Miután az alanyok elolvasták a szövegeket, majd további zavaró feladatokat végeztek, a kutatók feleletválasztós kérdéseket tettek fel nekik, hogy megtudják, mennyire pontosan emlékeznek a vetítésekre – a tolvaj és a pénz esetében például egy igaz, és két hamis állítás közül választhattak a résztvevők. Az egyes kérdések után az alanyoknak el kellett árulnia, hogy érzékeltek-e különbségeket az eredeti képek és a leírások közt.

A vizsgálatok végére kiderült, hogy az emberek többsége a szövegekben található információkat választotta, amikor a leírásban és a diavetítésben szereplő adatok nem voltak összhangban. Ha azonban a résztvevők észrevették az eltérést, sokkal nagyobb pontossággal tudtak visszaemlékezni az eredeti képekre.

Bár a félretájékoztatás alapvetően rossz hatással volt a memóriára, a hamis állítások felismerése serkentően hatott az emlékezetre. Míg az érzékelt dezinformációkkal az alanyok határozottan jobban fel tudták eleveníteni az adatokat, addig a semleges megállapítások nem voltak hatással a memóriára.

A második, hasonló kísérletben a korábbi megállapításokat megerősítő eredmények születtek. A későbbi analízis azt is kimutatta, hogy az, hogy az egyes jelenetek mennyire voltak emlékezetesek, komolyan befolyásolta a dezinformációkkal szembeni “ellenállásukat”.

Putnam szerint bár az interferenciaelmélet azt sugallja, hogy a változás rossz hatással van a memóriára, az új kutatás rámutatott: bizonyos helyzetekben ez egyáltalán nincs így.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a félretájékoztatás és az emlékezet közti kapcsolat jóval összetettebb, mint ahogy korábban gondoltuk.

(Via: EurekAlert!)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.