Tudomány

Már a neandervölgyiek is szerettek utazgatni

24.hu
24.hu

2016. 12. 13. 20:43

Southamptoni Egyetem új kutatása alapján a neandervölgyiek vissza-vissza tértek egy Jersey-n található barlangba. A látogatások nagyjából 180 000 évvel ezelőtt kezdődtek, és 40 000 évvel ezelőtt fejeződtek be.
Korábban a témában:

A szakértők a Csatorna-szigetek legnagyobb tagján található őskori lelőhelyet, La Cotte de St Brelade-t és annak környékét elemezték. A kutatásban az UCL, a Walesi Egyetem, valamint a British Museum is részt vett. A csoport a gránitszirtek közt 1970-ben feltárt műalkotásokat és mamutcsontokat is megvizsgálta.

A szakértők a lelőhelyről előkerült kőeszközök alapanyagait, valamint a tenger fenekén megtalálható kövek szerkezetét elemezték. A több helyről származó kőzetek felépítését végül összehasonlították, így a kutatók következtetni tudtak arra, hogy a területen megtalált tárgyakat hogyan készítették el, és az előállításukhoz szükséges alapanyagokat honnan szerezték be.

A csoport bízott benne, hogy ezzel nem csupán a neandervölgyiek számára elérhető anyagokat tudják feltérképezni, hanem azt is, hogy mennyit utazott a titokzatos emberféle.

Andy Shaw, a Southamptoni Egyetem kutatója és az eredményeket közlő tanulmány vezető szerzője szerint La Cotte egy igazán különleges hely lehetett a neandervölgyiek számára. A jelek alapján úgy tűnik, kihalt rokonaink generációkon át látogatták a területet.

A kövek elemzése megmutatta, hogy az emberfélék egykor miként mozogtak azokon a részeken, melyeket ma a La Manche fed el – a jégkorszak miatt ugyanis 180 000 évvel ezelőtt ezek a területek még a szárazföldhöz tartoztak.

A korábbi felmérések elsősorban azokkal a szintekkel foglalkoztak, ahonnan a mamutcsontok is előkerültek. Az új vizsgálat azonban mélyebbre ásott, felfedve, hogy miként használták és fedezték fel a tájat a neandervölgyiek.

A kutatás során a tudósok arra jutottak, hogy az emberfélék akkor is visszatértek a területre, mikor az éghajlatváltozás miatt jelentősen módosultak a körülmények: a jég olvadásával sok útvonal víz alá került, a korábban szárazföldhöz tartozó Jersey-t pedig a tenger választotta le. A szigetet azonban továbbra is felkeresték, feltehetőleg azért, mert szirtjei feltűnően magasodtak a környék alacsony francia partjaihoz képest.

Beccy Scott, a British Museum munkatársa kifejtette: igazán kíváncsiak, vajon miért érdekelte ennyire a neandervölgyieket ez a táj? A szakértő szerint a környéken még a földrajz megértésére utaló kezdetleges térképészeti próbálkozásokat is fel lehet fedezni, ennek ellenére lehetetlen pontosan meghatározni a Jersey iránti “rajongás” okát. Talán a magas sziklák, vagy a biztonságot nyújtó elszigeteltség vonzotta ennyire ősi rokonainkat.

A kutatók szerint  La Cotte de St Brelade Észak-Európa egyik legfontosabb neandervölgyi-helyszíne lehet. A régióban ezen a területen maradhatott fenn a legtovább az emberféle populációja. Az új vizsgálat a technológiai fejlődésnek köszönhetően olyan részleteket tárt fel, melyeket a korábbi elemzések nem voltak képesek kimutatni.

A projekt vezetője, Clive Gamble megjegyezte: a Jersey-n folyó munkálatok bebizonyították, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik sikeresen megbirkóztak a változó éghajlattal jelentkező kihívásokkal.

(Via: University of Southampton)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.