Tudomány

A csillagok életének körforgása, egyetlen képen

24.hu
24.hu

2016. 12. 05. 14:51

A NASA Chandra űrtávcsöve és az SMA (Submillimeter Array) által készített új felvételek segíthetnek jobban megérteni a csillagok fejlődését. A képeken ugyanis tökéletesen megfigyelhető az égitestek születése és halála.
Korábban a témában:

A fotón egy bináris röntgenforrás, a Cygnus X-3, illetve a sokszor csak “Kis Barátként” emlegetett kisebb felhő látható.

A Cygnus X-3-ban található egy masszív, viszonylag fiatal csillag, melyet lassan emészt el egy, a ködöt kísérő fekete lyuk vagy neutroncsillag. A folyamat hozza létre azt a fényes, rendkívül erős röntgensugarat, melyet évtizedek óta ki tudnak mutatni a kutatók. A Kis Barát ezzel szemben por és gáz sűrű, sötét felhőjét, úgynevezett Bok-globulát alkot, melyben új csillagok születnek.

A két alakzat meglehetősen közel van egymáshoz. A kisebb, nagyjából 0,7 fényév átmérőjű Kis Barát éppen ezért tükörként veri vissza a Cygnus X-3-ből származó röntgensugarakat, egyenesen a Föld felé irányítva azokat.

Michael McCollough, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója és a jelenségről beszámoló tanulmány vezető szerzője szerint a Cygnus X-3 társát azért nevezték el Kis Barátnak, mert az jóval halványabbnak tűnik a meglehetősen erős röntgenforrás mellett.

A Kis Barát gyenge sugarait még 2003-ban fedezték fel a Chandra teleszkóp segítségével. 2013-ban a csillagászok már azt is meg tudták állapítani, hogy a Nap tömegénél akár 24-szer is nagyobb lehet, és valójában nem is egy csillag, hanem egyfajta csillagszületési régió, úgynevezett Bok-globula.

Később az SMA segítségével már a szén-monoxid jeleit is sikerült felfedezni az alakzatban, ez pedig alátámasztotta azt az elképzelést, mely szerint a Kis Barát valóban egy csillagkeletkezési köd. Egy vizsgálat során azokat a kiáramlásokat is sikerült felfedezni a Bok-globula körül, melyek egy születőben lévő csillagra utalnak.

Lia Corrales, a MIT kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a Bok-globulák tanulmányozásakor a szakértők általában a ködök által blokkolt fényt, illetve a rádiókibocsátásukat vizsgálják. A Kis Barát esetében azonban a hasonló kutatások során először ezt a röntgensugarak segítségével is meg lehet tenni. A köd különlegességét a sugarak elemzése mellett az adja, hogy ez az eddigi legtávolabb feljegyzett Bok-globula – nagyjából 20 ezer fényévre van bolygónktól.

A Kis Barát és a Cygnus X-3 közelsége miatt a csillagászok arra is következtetni tudnak, milyen távol van a Földtől a nagyobb alakzat. Az 1970-es évek óta tartó vizsgálatok során a szakemberek a Cygnus X-3-ból távozó szabályos, 4,8 órás röntgenvariációt figyeltek meg, mely kicsit késve, de hasonlóan érzékelhető a tükörként viselkedő Kis Barátnál. A csúszás alapján a csillagászok kiszámolták, hogy a Cygnus X-3-nak nagyjából 24 ezer fényévre kell lennie bolygónktól. Ez a távolság igen meglepő, mivel a tejút négy spirális karján kívülre helyezi az alakzatot.

A szakértők szerint a Cygnus X-3 egy olyan terület lehet, ahol máig keletkeznek csillagok. Ilyen régióknak azonban elviekben csak a spirális karokon szabadna elhelyezkedniük. Az, hogy a köd kijjebb található, arra utal, hogy a Cygnus X-3 valahogy elkerült eredeti helyéről – feltehetőleg az őt kísérő fekete lyuk vagy neutroncsillag kialakulását eredményező robbanás során.

(Via: Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.