Tudomány

Az elnök világossá tette: Amerika nem gyarmat

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 02. 17:24

Korábban a témában:

James Monroe az Egyesült Államok 5. elnökeként két cikluson keresztül töltötte be hivatalát 1817-től 1825-ig. Nem volt könnyű dolga. A fiatal ország az ősi, európai monarchiákkal szemben törekedett vezető szerepre a nyugati féltekén.

Míg az öreg kontinens a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva, a latin-amerikai országok sorra vívták ki függetlenségüket. A győztes nagyhatalmak 1815-ben újrarajzolták Európa térképét, és megalapították a Szent Szövetséget, amelynek célja a forradalmi mozgalmak elfojtása és társadalmi-politikai viszonyok restaurálása volt.

Amerika az amerikaiaké

A “rendteremtés” után a spanyolok, franciák, portugálok figyelme ismét az Atlanti-óceán túlpartja felé fordult, az újragyarmatosítás pedig igencsak szűkre szabta volna az Egyesült Államok mozgásterét. Sőt, I. Sándor cár 1821-ben az alaszkai gyarmatok déli irányú kiterjesztését irányozta elő.

Amerika természetes szövetségese ebben a helyzetben egyedül Nagy-Britannia volt: a britek üzleti érdekeltségeiket, a szabad kereskedelmet féltették európai riválisaiktól. George Canning külügyminiszter fel is ajánlotta az együttműködést, adjanak ki közös nyilatkozatot a latin-amerikai gyarmatosítás megtiltásáról, de Washington nemet mondott. Nem akart cseberből vederbe esni, hogy London a közös fellépés nevében rákényszerítse akaratát.

John Quincey Adams külügyminiszter javaslatára Monroe elnök egyedül, a britek nélkül lépett, amikor 1823. december 23-án kiadta a kongresszusnak címzett híres üzenetét, amely Monroe-doktrína vagy Monroe-elv néven vonult be a történelembe.

Arra hivatkozva, hogy Amerika és Európa rendszerei eltérőek, kimondta: Amerika az amerikaiaké.

  • Az Egyesült Államok nem fog beavatkozni az európai hatalmak belügyeibe, sem egymás közti háborúiba.
    Az Egyesült Államok elismeri az Amerikában létező gyarmatokat, és nem avatkozik be ügyeikbe.
  • A nyugati féltekén további gyarmatosítás nem lehetséges.
  • Az Egyesült Államok elítéli az európai hatalmak azon kísérleteit, amelyek a nyugati félteke államainak elnyomására vagy ellenőrzésére irányulnak, és ezeket a lépéseket ellene irányuló, ellenséges lépésnek tekinti

hangzanak a főbb pontok.

Nem “befordulást” jelentett

A külföldi hatalmak persze nem vették komolyan az elnököt, hiszen országa sem szárazon, sem vízen nem rendelkezett jelentős erővel. Csakhogy a britekkel fennálló érdekközösség még Canning visszautasítása ellenére is megmaradt, így a szigetország flottája igen komoly nyomatékot adott Monroe elnök kinyilatkoztatásának.

A Monroe-elv viszont korántsem elzárkózásra ítélte az amerikai politikát, ezt a látszatot csak a két világháborúban mutatott hezitálása kelti. A következő évtizedekben az Egyesült Államok erre hivatkozva terjeszkedett a Csendes-óceánon, és a szárazföldön egyaránt. A század közepétől az “Amerika az amerikaiaké” már inkább azt jelentette: az amerikaiak hivatottak a nyugati félgömb vezetésére.

1865-ben Benito Juárez mexikói elnöknek már komoly segítséget nyújtottak a francia támogatással uralkodó Habsburg Miksa császár ellen. Három évtizeddel később az USA uralma alá hajtotta például Kubát, Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket – olyan országokat, amelyek vele szemben is függetlenségre vágytak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 30.
Egy résztvevő kerékpározik az Ironman 70.3 triatlonversenyen Budapesten 2016. július 30-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.