Tudomány

Száz éve: a legbrutálisabb magyarországi vonatbaleset

Az első világháború borzalmai mellett is mély megrendüléssel vette tudomásul a közvélemény, hogy 1916 novemberében meghalt a birodalmát 68 esztendeje kormányzó Ferenc József. Ekkor már ő volt a magyarok kedves Ferenc Jóskája, akinek viszont közmegegyezéssel még ma sem állítanánk szobrot.

Temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze Bécsben1916. november 30-án, a végső búcsúra rengetegen utaztak Magyarországról is, sokan vonattal. A magyar vasúti pályának, és a szolgálattevőknek is komoly kihívást jelentett a katonavonatok, a hadi szállítások, és a gyászolók utazása jelentette többletterhelés.

Emiatt is történhetett meg hazánk történetének legkomolyabb vasúti balesete 1916. december 1-jén.

Háború, temetés – óriási volt a káosz

Mai szemmel a Budapest-Győr-Bécs vasútvonal akkoriban még csak egy mellékvonalra hasonlított, a pályán mindenhol katona- és különvonatok vesztegeltek. November 30-án a temetésről hazafelé tartókat szállító egyik gyorsvonat is csak jókora késéssel, 19:20 helyett 19:50-kor futott ki a bécsi Keleti Pályaudvarról. Útja során pedig még további időveszteséget szenvedett el.

Komáromban például azért kellett megállni, mert le kellett kapcsolni a honvédelmi miniszter különkocsiját: Hazai Samu nem akart éjjel Budapestre érkezni…

Tetemes kését halmozott fel az ugyancsak a győri vonalon Budapestről Gratzba tartó személyvonat is, amely már másfél órás késéssel érkezett Herceghalomra, és itt újabb pihenőre kényszerült. Meg kellett várnia egy Bécsből érkező különvonat áthaladását, majd éjfél után, tehát már december 1-jén szabad jelzést kapott.

És itt követte el a herceghalmi forgalomirányító a végzetes hibát. Nem számolt vele, vagy rosszul számolta, hogy a számos plusz kocsival túlterhelt szerelvénnyel a mozdony egy csiga lassúságával indult. Még nem jutott át a váltón a helyes vágányra, amikor az állomás előtti ívben feltűnt a teljes sebességgel robogó gyorsvonat.

Holttestek hevertek mindenhol

Hiába fékezett a mozdonyvezető, 76 kilométer/órás sebességgel rohant bele a vágányt elhagyó személyvonat utolsó két kocsijába. Talán csak másodpercek kellettek volna, hogy ezek is átérjenek előtte…

A gyors mozdonya maga alá gyűrte a személy vagonjait, miközben a mögé csatlakoztatott kocsik egymásba csúsztak, kisiklottak. Mivel pedig fából készültek, ripityára törtek az ütközés erejétől.

Óriási pánik tört ki, az utasok – sokakat álmukban ért a katasztrófa – sírva, sikítozva menekültek a roncsokból a környező szántóföldekre. Az állomás személyzete azonnal segítséget hívott, de rohant mindenki menteni, aki csak élt és mozgott. Elsőként egy német katonavonat érkezett a helyszínre, még orosz hadifoglyaik is a sebesülteket, túlélőket keresték a roncsok között.

A széttört vagonok deszkáiból raktak máglyát, hogy lássanak,hamarosan pedig megérkezett két műszaki és egy kórházvonat is. Három napig fojt a mentés, még december 3-án is találtak holttesteket. Magyarország legtragikusabb vonatbalesetében összesen 72 ember hunyt el, és 180-an sérültek meg.

Az áldozatok között volt Thallóczy Lajos is, a megszállt Szerbia kormányzója. Kocsiját a gyorsvonat mozdonya mögé kapcsolták, az ütközéskor darabokra szakadt, ő pedig halálos fejsérülést szenvedett.

Az okok

A baleset okait kutató, részletes vizsgálat három komoly hibát állapított meg:

  • A győri forgalomirányításnak nem lett volna a szabad a különvonat után öt perccel elindítania a gyorsvonatot.
  • A herceghalmi állomás főnökének fel kellett volna mérnie, hogy a túlzsúfolt személyvonat nem lesz képes a gyors érkezése előtt elhagyni a pályát.
  • A gyorsvonat vezetője későn észlelte a tilos jelzést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik