Tudomány

Így vesztették el Erdélyt a magyarok

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 01. 13:00

Korábban a témában:

A XIX. század folyamán a román nép is bejárta a nemzetté válás útját. Az erdélyi triászként is ismert Samuil Micu-Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior köré tömörült értelmiség mert nagyot álmodni. Megszületett és mély gyökereket vert az azóta is hivatalos szinten tartott “eredetmítosz”, a dák-román folytonosság elmélete. E szerint ugye a románság az ókori dákok egyenes leszármazottja, a Krisztus előtti időktől a nagyjából a mai Romániát lefedő terület lakója.

Ez vált a területi igények egyik legfontosabb propagandaeszközévé, hivatkozási alapjává. Az addigi cirill írást a latin betűk váltották, a szókészletet és a nyelvtant is szó szerint a megszólalásig közelítették a latinhoz. Moldva és Havaselve egyesüléséből 1859-ben megszületett a Román Királyság, az értelmiség pedig megfogalmazta igényét – többek között – Erdélyre és Kelet-Magyarországra.

Pontosabban a románság egy államban való egyesítésére, a román fejedelemségek újbóli egyesítésére.

Azért újbóli, a XVI-XVII. század fordulóján volt néhány nap, amikor Vitéz Mihály, Havaselve uralkodója egyszerre uralta Erdélyt és a két román vajdaságot. A román történetírás a „fejedelemségek” első egyesítőjét, vagyis Nagy-Románia megalapítóját tiszteli benne. Más kérdés, hogy Mihály soha nem egyesítette tartományait, de a hittel szemben a tények mit sem érnek.

Titkos szerződés Erdélyért

Számunkra a lényeg most úgyis az, hogy a Román Királyság számára 1916-ban jött el az első alkalom magyar területek elcsatolására. Az ország fegyveres semlegesként Németország és a Monarchia oldalán vett részt az első világháborúban, ám engedett csábításának. 1916 augusztusában Románia titkos szerződést kötött az antanttal, hogy hátba támadja az Osztrák-Magyar Monarchiát, a háború végéig kitart, azaz nem köt különbékét.

Cserébe pedig a királysághoz csatolhatja Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény–Debrecen– Csongrád–Tisza vonalig.

A román hadsereg még augusztusban betört Magyarország területére, de az ellentámadás szinte elsöpörte, december elején a német és osztrák-magyar csapatok Bukarestből indultak Románia teljes megszállására. A kormány megkötötte a különbékét, amivel a bukaresti titkos szerződés értelmében máris elvesztette jogát az odaígért magyar területekre.

1918- végére nagyot fordult a kocka, a Magyar Királyság lakói saját bőrükön érezték a gall vezér, Brennus szavainak kínzó igazát: “Jaj a legyőzöttnek!”

Azonnali egyesülés

Az Osztrák-Magyar Monarchia kapitulációja után három héttel, 1918 novemberének végén a román katonák ismét betörtek Erdélybe, és a székelyek lokális, önszerveződő ellenállását leszámítva akadálytalanul haladtak nyugat felé.

Eközben itthon a kisebbségekkel való megegyezést szorgalmazó Károlyi-kormány segítségével megalakult a Román Nemzeti Tanács, amelynek képviselőivel Jászi Oszkár nemzetiségügyi miniszter Aradon tárgyalt. Nyilván a jövőbe senki nem láthatott, de utólag nagyon szomorú, hogy amikor a magyarországi románok Gyulafehérvárra hirdettek nemzetgyűlést, kormányunk a vár tiszti kaszinójának nagytermét bocsátotta a gyűlés rendelkezésére, és vonatokat is biztosított a képviselők utazásához.

A december 1-jén megtartott gyűlésen 26 magyar vármegyéből 600 képviselő volt jelen, és még ugyanennyi küldött a Regátból és a román hadseregből. A nemzetgyűlés – a románság számbeli többségére hivatkozva – kimondta Erdély azonnali egyesülését a Román Királysággal. Az utcákon százezres tömeg ünnepelt, az emberek egyházi és nemzeti dalokat énekeltek, román nemzeti és vörös zászlókat lobogtattak.

A román hadsereg pedig a gyulafehérvári gyűlés által felhatalmazva érezve magát sorozatos szerződésszegések közepette folytatta előrenyomulását nyugatra, december 8-án átlépte az antant által kijelölt demarkációs vonalat is.

Hatalmasat nyert Románia

A magyarok pedig Kolozsvárott álltak ki a magyar államközösség fenntartása mellett december 22-én, az erdélyi szászok pedig 1919 januárjában – alkalmazkodva a status quóhoz – a Romániával való egyesülés mellett döntött. Merthogy ekkor Erdély már román megszállás alatt állt, a katonaság karácsony másnapján vonult be Kolozsvárra.

Április végéig a Tiszáig jutottak, majd a Magyar Tanácsköztársaság augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltása ellenére átlépték a folyót, és augusztus 4-én bevonultak Budapestre. Nem volt mit tenni, a győztes mindent vitt, a nagyhatalmak a béketárgyalásokon meg sem hallgatták a magyar álláspontot.

A Romániához csatolt 103 000 km²-es terület 5,2 milliós lakosságának 53,8százaléka volt román, 31,6 százaléka magyar és 10,7 százaléka német. A románság ezzel az aránnyal éppen úgy alkotott többséget Erdélyben, mint a soknemzetiségű, ezért széthullásra ítélt Magyar Királyság területén a magyarság.

Az első világháború után Erdély, Dél-Dobrudzsa és Besszarábia megszerzésével Románia 140 ezerről 297 ezer négyzetkilométerre növelte területét az első világháború után, lakossága 8-ról 16 millió főre nőtt, ipari kapacitása pedig 250 százalékkal emelkedett. December első napja pedig 1990. óta Románia hivatalos nemzeti ünnepe: a „Nagy Egyesülés Napja”.

(Kiemelt kép: román katonák Budapesten/Wikipedia)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

On 20.07.2017 more than 10000 people protested in front of the presidential palace in Warsaw against the ongoing process of changing the judicial system of the country. - NO WIRE SERVICE - Photo: Jan A. Nicolas/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.