Tudomány

Egy seb volt halálos, Zrínyi Miklós elvérzett

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 18. 17:00

Korábban a témában:

Szigetvár hőse, aki még halála után is több ezer törököt küldött a halálba, büszke lett volna dédunokájára. Az alma nem esett messze a fájától, az író és költő Zrínyi Miklós is kiváló hadvezér, politikus volt, országos főméltóságok viselője.

Apja halála után öccsével, Péterrel arisztokrata családok, majd Pázmány Péter gyámsága alá került, nagykorúságuk után pedig elfoglalták az ősi családi birtokot: Miklós az északabbi, muraközi és dunántúli területeket választotta. Uradalmai fekvéséből adódóan pedig azon nyomban meg is kezdte a török elleni harcokat.

Elvesztette bizalmát a Habsburgokban

Hűen szolgálta a Habsburg uralkodót a harctéren is, egy alkalommal meg is mentette III. Ferdinánd életét. Vitézsége okán karrierje meredeken ívelt felfelé, 1646-ban, mindössze 26 évesen Horvátország főkapitánya lett, a következő évben pedig a báni méltóságot is elnyerte.

A végeken mutatott aktivitása viszont sokszor ellenérzéseket szült Bécsben. Gyakorlatilag arról volt szó, hogy Zrínyinek fontosabb volt Magyarország felszabadítása, mint az uralkodónak, és ezért tett is: gyakran tört be oszmán területre, valamint felépítette Zrínyiújvár erődjét. Mindkettő piszkálta a Habsburgok csőrét, ők ugyanis békét akartak a törökkel…

Zrínyi Miklós fejében pedig lassan megfogalmazódott a gondolat, miszerint Magyarországot osztrák segítség nélkül kellene felszabadítani.

Európa-szerte ünnepelt hős

Bárhogy is próbálkozott Bécs, 1663-ban mégis belesodródott egy oszmán háborúba. Montecuccoli császári hadvezér kudarcai után Zrínyi vette át a seregek vezetését, és fényes sikereket ért el. Az 1663-64. év telén vezetett hadjárattal mélyen benyomult a hódoltság területére, és felégette az eszéki hidat, így készítve elő Kanizsa tavaszi ostromát. Ettől kezdve egész Európa Zrínyi nevét dicsőítette, több uralkodó küldött neki kitüntetéseket.

Csakhogy sikerei csúcsán a haditanács visszahívta Zrínyit, Kanizsa alól, Montecuccoli pedig tétlenül nézte végig, ahogy a törökök lerombolják Új-Zrínyivárt.

Zrínyi lemondott hivataláról, Montecuccoli fényes győzelmet aratott Szentgotthárd mellett, majd az osztrákok győztes helyzetből egy mindenben a töröknek kedvező békét kötöttek meg 1664. augusztus 10-én. Ez már sok volt a magyaroknak, felháborodásuk odáig gerjedt, hogy Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a főurak szervezkedni kezdtek.

Zrínyi Miklós Jan Thomas festményén (Wikipedia)

Egy sebzett vadkan ölte meg

De ebben Zrínyi – bár ő is osztozott az urak csalódottságában – már nem vehetett részt. 1664. november 18-án egy vadászaton halálos baleset érte. A szót itt átadjuk Bethlen Miklósnak, aki maga is részt vett a tragédiával végződő vadászaton. estefelé járt már az idő, a társaság épp hazafelé indult volna, amikor:

[…] odahozá a fátum egy Póka nevű jágerét, ki mondá horvátul: Én egy kant sebesítettem, mentem a vérin, ha utána mennénk, elveszthetnők. Az úr mindjárt mondá nékünk Zichyvel ketten, látván, hogy el akarunk menni véle: Öcsémuraim, kegyelmetek csak maradjon itt; Vitnyédinek, Guzics kapitánynak: Csak beszélgessen itt kegyelmetek öcsém uramékkal, csak meglátom, mit mond ez a bolond, t. i. Póka, mindjárt visszajövök.

Rövid csövű puskával “az úr”, azaz Zrínyi elnyargalt Póka után, nyomában egy Majláni nevű ifjú gavallér, lovász és inasok. Egyszer csak egyikük lélekszakadva vágtat vissza:

Hamar a hintót, oda az úr. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sűrűbe béfuték én, hát ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala.

Majláni így beszélte: hogy amint Póka után bément a disznó vérén az erdőbe, amíg ők a lovakat kötözték, csak hallják a jaj-szót; Póka szava volt. Majláni legelébb érkezék, hát Póka egy horgas fán, az úr arccal a földön, s a kan a hátán; ő hozzálő; elfut a disznó, érkezik Guzics és Angelo. Az úr felkél s mondja: Rútul bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott), sebtében állítsátok meg a sebnek vérét véle, az arra igen jó.

Eléggé próbálták véle, de hijába, csak elfolyt a vére, először ülni, osztán hanyat fekünni, végre csak meg kelle halni, mert a fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.