Tudomány

Szent Albert repült és beszélő robotot épített

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 15. 17:30

Korábban a témában:

Bollstadti Albert gróf körülbelül 23 éves volt, amikor 1223-ban Padovában belépett a domonkosok rendjébe. A gyermekként még csekély szellemi képességűnek tekintett férfi felnőttként igazi poihisztor volt, egyaránt jeleskedett a természettudományokban, mint a filozófiában vagy a hitbeli tudományokban.

Beutazta az akkor ismert világ felét. Először Kölnbe küldték, majd több európai nagyvárosban is megszervezte a rend főiskoláját, de a párizsi egyetemen tanított. Katedrája köré húsz nemzet növendékei sereglettek, köztük olyan szellemóriások, mint Aquinói Szent Tamás.

A tapasztalat útján vizsgálódott

A természet csodáival még Itáliában kezdett foglalkozni, a természettudomány csaknem minden ágával foglalkozott.: orvostudománnyal, fiziológiával, állattannal, növénytannal, fizikával, kémiával, földrajzzal, geológiával, ásványtannal, csillagászattal. Jó megfigyelőképességét tudományos pontossággal párosította, eredményei előtt tátott szájjal álltak a kortársak.

Az elsők közé tartozik, aki nem a tekintélyre támaszkodó hittel, hanem a tapasztalat útján szerzett ismeretek alapján közeledett a természethez.

Mint teológusnak legnagyobb eredménye az, hogy fölfedezte Arisztotelész filozófiai írásait: a műveket megtisztította minden rárakódott rétegtől, és a tisztán arisztotelészi kincseket hasznosította.

1280. november 15-én bekövetkezett halálakor a legnagyobb és legsokoldalúbb tudósként tisztelték. Laboratóriumának titkai felkeltették a nép érdeklődését, és egyben félelmét is, Albertet egyenesen varázslónak tartották – talán ezért is kötött a nép annyi teljesen hihetetlen történetet Nagy Szent Albertről.

Feldobott egy követ és felmászott rá

Az első történet viszont inkább mókás. A Nagynak (Magnus) és Egyetemes Tudósnak (Doctor universalis) nevezett Albert egészen apró termetű volt. Amikor már neves dominikánus szerzetesként megjelent a pápa előtt kihallgatáson, a Szentatya jóságosan rászólt, hogy nyugodtan álljon fel térdeplő helyzetéből. Albert önérzetesen válaszolt:,,Már felálltam!”

A babonás képzelet néhány gyöngyszeme, miszerint Albert:

  • Tél közepén vendégeinek virágokat, meleg napsütést, érett gyümölcsöket és daloló madarakat varázsolt elő a kertjében. Mindehhez egy bőséges lakomát, melynek ételei és italai a vendégek kezében kísértetté változtak.
  • Varázsserlegével betegeket gyógyított.
  • Feldobott egy kötelet a levegőbe, majd fölmászott rá.
  • Ő találta fel a puskát, a puskaport, az órát és más hasonló szerkezeteket, egészen addig, hogy épített egy olyan robotembert, amely úgy tudott dolgozni és beszélni, mint egy igazi ember.
  • Megszelídített egy ördögöt, a levegőben röpült át országokon, és birtokában volt a bölcsek köve.
  • A francia király leányát láthatatlanná tette és elrabolta.

De nyilvánvalóan nem ezért tiszteljük Nagy Szent Albertet. Elsőként írta le a virágok porzóit és a nektárt, ismerte a rovarok hasi idegszálát, s leírta a magban a csíra helyzetét. Megállapította továbbá, hogy a fák magassága és lombjának nagysága összefügg a fénnyel és a meleggel. Úgy vélte, ,,minden tudomány szem, amellyel az ember Istent nézi”.

Mint tanító és prédikátor, aki mint ,,Bocskoros Testvér” gyalog járta be egész Európát, elsősorban arra törekedett, hogy megújítsa a pénzéhes klérust. Amikor egy kölni kanonok azzal dicsekedett előtte, hogy a római kúriától fölmentése van több javadalma birtoklására, a szent ezt mondta: ,,Most legalább engedéllyel utazhat a kárhozat felé.”

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.