Tudomány

Tíz országból állt a „magyar birodalom”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 14. 16:30

Korábban a témában:

A Szent Korona több mint műtárgy vagy ékszer. Még nagyon egyszerűen fogalmazva is a magyar államiság legősibb alapja, letéteményese, a magyarság legfontosabb nemzeti ereklyéje, önmagában is szinte „intézmény”. Története meglehetősen kalandosan alakult, és mind a mai napig tele van fehér foltokkal – ezek eltüntetésére vállalkozott az MTA 2012-ben létrehozott “Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja.

Négyéves szisztematikus tudományos munkájuk eredményéről – a Szent Korona 1526–1916 közötti történetéről – most egy 65 perces ismeretterjesztő film készült A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában címmel. Bárány Krisztiánnal, a film rendezőjével beszélgettünk a bemutatott eredményekről, újdonságokról.

Például, hogy a Bécs sikertelen ostromából hazafelé tartó Szulejmán szultán Visegrádról hadizsákmány gyanánt elvitte a Szent Koronát, majd nem sokkal később, a Pestől délre mintegy 60 kilométernyire fekvő Tass községre érve mégis meggondolta magát: az ország két főméltósága, Várday Pál esztergomi érsek és Perényi Péter erdélyi vajda–koronaőr kíséretében küldte vissza az ereklyét vazallusának, Szapolyai János magyar királynak. Hogy miért, az szétfeszítené e cikk kereteit, de a közeli jövőben visszatérünk rá.

A Pálffy Géza vezette kutatócsoport az Eszterházyak fraknói várában, a kontinens legrégebbi, érintetlenül megmaradt főúri kincstárában azonosította Közép-Európa legősibb koronázási országzászlaját.

1618-ból, II. Ferdinánd király pozsonyi koronázásáról származik, és gyakorlatilag a mai magyar címert látjuk rajta a Szent Korona csaknem tökéletes – és egyben igen hiteles – ábrázolásával. 

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

Egység a korona által

Magyar királyok koronázása alkalmával emellett felsorakoztatták mindazon területek, “társ- és igényországok” zászlóit is, amelyek a magyar király fennhatósága alatt álltak, és/vagy amelyekre a mindenkori uralkodó elidegeníthetetlen jogot formált. Bárány Krisztián szerint ezekben a koronázási zászlókban vagy országzászlókban egyszerű és szép módon érhető tetten a Szent Korona eszmeisége, valamint az általa formált magyar rendi nemzet gondolkodása.

Mohács után nem sokkal az oszmán-török hódítás következtében az ország három részre szakadt, azaz a történeti magyar állam területi egysége megszűnt.

A három országba kényszerült magyar népet viszont évszázadokon keresztül a Szent Korona úgymond egységben tartotta, rajta keresztül vitte tovább identitását a magyar politikai elit, a korona gyakorlatilag fizikai megnyilvánulása volt az eszmének: az 1526 előtti magyar állam nemcsak volt, de lesz is.

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

A 10 “ország”

A gyakorlatban mindennek jele volt többek között, hogy a rendek egészen az 1916-ig, az utolsó magyar király koronázásáig ragaszkodtak az ősi rendhez. Sőt, Székesfehérvár, az ősi koronázóváros török kézre kerülése után, 1561-ban az akkori nádor, Nádasdy Tamás egyik legfőbb feladata volt a szertartás régi rendjének megörökítése, nehogy lassan minden feledésbe merüljön – a film erre is külön kitér.

Visszatérve az országzászlókhoz, ezek felvonultatása Miksa király 1563. szeptemberi koronázásától a koronázási szertartások elmaradhatatlan mozzanata volt még akkor is, amikor “aktualitásuk” már évszázadok feledésébe merült. Sőt, a főurak között komoly rivalizálás dúlt, ki melyiket tarthatja a szertartáson, ebben tükröződött az előkelők hierarchiája.

Az első tehát a fent bemutatott Magyar Királyság zászlaja volt. Utána sorban: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária.

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

Mindig hazatért

Engedtessék meg egy szentimentális gondolat is, ami viszont a filmben objektív eszközökkel nyer levezetést: nemcsak a magyar politikai elit, a rendi nemzet és a modern korban nép ragaszkodott a koronához foggal-körömmel, de páratlan kalandjai után Szent István koronája is mindig hazatért.

Összesen több mint tíz olyan alkalomról tudunk, amikor a koronát menekíteni kellett, ellopták vagy elrabolták, de elhagyta őrzési helyét – kilencszer az országhatárt is átlépte. Bármilyen rendszer és kormányzat volt is Magyarországon, visszatéréséért minden hatalom megmozgatott eget és földet: volt, hogy titkosrendőrök nyomoztak utána évekig 1849-et követően, máskor fél országot érő pénzt fizetett érte Mátyás király, vagy a világpolitika változásai juttatták vissza, miként ez legutóbb 1978-ban történt.

A lényeg: a Szent Korona szerencsére mindig hazaérkezett.

A Szent Korona históriája és eszmeisége köteteket tenne ki – a megválaszolatlan kérdésekre pedig Pálffy Géza és kollégái továbbra is keresik a válaszokat. Az eddigi eredményeiket bemutató film pedig a maga nevében ugyancsak hiánypótló.

Nem a vitrin mellett beszélgetős, statikus alkotásról van szó, hanem a szó minden értelmében modern dokumentumfilmről. A kulcsjeleneteket, azaz koronánk legfőbb sorsfordulóit és kalandjait hagyományőrzők és színészek elevenítik meg korhű környezetben, a mára eltűnt vagy átalakult helyszíneket pedig számítógépes animációkon láthatjuk.

Közben pedig megismerjük a kutatócsoport felfedezéseit. Fentieken kívül például az első koronaábrázolást, egy új koronázási kelléket vagy például azt, hogyan is ferdülhetett el a Szent Korona keresztje.

(Kiemelt képünk forrása: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában/FilmLab)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Wikileaks founder Julian Assange raises his fist prior to addressing the media on the balcony of the Embassy of Ecuador in London on May 19, 2017.
Ecuador urged Britain today to "grant safe passage" out of the country to WikiLeaks founder Julian Assange after Sweden dropped a warrant that drove him to take refuge in Ecuador's London embassy. / AFP PHOTO / Justin TALLIS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.