Tudomány

Tíz országból állt a „magyar birodalom”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 14. 16:30

Korábban a témában:

A Szent Korona több mint műtárgy vagy ékszer. Még nagyon egyszerűen fogalmazva is a magyar államiság legősibb alapja, letéteményese, a magyarság legfontosabb nemzeti ereklyéje, önmagában is szinte „intézmény”. Története meglehetősen kalandosan alakult, és mind a mai napig tele van fehér foltokkal – ezek eltüntetésére vállalkozott az MTA 2012-ben létrehozott “Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja.

Négyéves szisztematikus tudományos munkájuk eredményéről – a Szent Korona 1526–1916 közötti történetéről – most egy 65 perces ismeretterjesztő film készült A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában címmel. Bárány Krisztiánnal, a film rendezőjével beszélgettünk a bemutatott eredményekről, újdonságokról.

Például, hogy a Bécs sikertelen ostromából hazafelé tartó Szulejmán szultán Visegrádról hadizsákmány gyanánt elvitte a Szent Koronát, majd nem sokkal később, a Pestől délre mintegy 60 kilométernyire fekvő Tass községre érve mégis meggondolta magát: az ország két főméltósága, Várday Pál esztergomi érsek és Perényi Péter erdélyi vajda–koronaőr kíséretében küldte vissza az ereklyét vazallusának, Szapolyai János magyar királynak. Hogy miért, az szétfeszítené e cikk kereteit, de a közeli jövőben visszatérünk rá.

A Pálffy Géza vezette kutatócsoport az Eszterházyak fraknói várában, a kontinens legrégebbi, érintetlenül megmaradt főúri kincstárában azonosította Közép-Európa legősibb koronázási országzászlaját.

1618-ból, II. Ferdinánd király pozsonyi koronázásáról származik, és gyakorlatilag a mai magyar címert látjuk rajta a Szent Korona csaknem tökéletes – és egyben igen hiteles – ábrázolásával. 

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

Egység a korona által

Magyar királyok koronázása alkalmával emellett felsorakoztatták mindazon területek, “társ- és igényországok” zászlóit is, amelyek a magyar király fennhatósága alatt álltak, és/vagy amelyekre a mindenkori uralkodó elidegeníthetetlen jogot formált. Bárány Krisztián szerint ezekben a koronázási zászlókban vagy országzászlókban egyszerű és szép módon érhető tetten a Szent Korona eszmeisége, valamint az általa formált magyar rendi nemzet gondolkodása.

Mohács után nem sokkal az oszmán-török hódítás következtében az ország három részre szakadt, azaz a történeti magyar állam területi egysége megszűnt.

A három országba kényszerült magyar népet viszont évszázadokon keresztül a Szent Korona úgymond egységben tartotta, rajta keresztül vitte tovább identitását a magyar politikai elit, a korona gyakorlatilag fizikai megnyilvánulása volt az eszmének: az 1526 előtti magyar állam nemcsak volt, de lesz is.

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

A 10 “ország”

A gyakorlatban mindennek jele volt többek között, hogy a rendek egészen az 1916-ig, az utolsó magyar király koronázásáig ragaszkodtak az ősi rendhez. Sőt, Székesfehérvár, az ősi koronázóváros török kézre kerülése után, 1561-ban az akkori nádor, Nádasdy Tamás egyik legfőbb feladata volt a szertartás régi rendjének megörökítése, nehogy lassan minden feledésbe merüljön – a film erre is külön kitér.

Visszatérve az országzászlókhoz, ezek felvonultatása Miksa király 1563. szeptemberi koronázásától a koronázási szertartások elmaradhatatlan mozzanata volt még akkor is, amikor “aktualitásuk” már évszázadok feledésébe merült. Sőt, a főurak között komoly rivalizálás dúlt, ki melyiket tarthatja a szertartáson, ebben tükröződött az előkelők hierarchiája.

Az első tehát a fent bemutatott Magyar Királyság zászlaja volt. Utána sorban: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária.

Forrás: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, FilmLab

Mindig hazatért

Engedtessék meg egy szentimentális gondolat is, ami viszont a filmben objektív eszközökkel nyer levezetést: nemcsak a magyar politikai elit, a rendi nemzet és a modern korban nép ragaszkodott a koronához foggal-körömmel, de páratlan kalandjai után Szent István koronája is mindig hazatért.

Összesen több mint tíz olyan alkalomról tudunk, amikor a koronát menekíteni kellett, ellopták vagy elrabolták, de elhagyta őrzési helyét – kilencszer az országhatárt is átlépte. Bármilyen rendszer és kormányzat volt is Magyarországon, visszatéréséért minden hatalom megmozgatott eget és földet: volt, hogy titkosrendőrök nyomoztak utána évekig 1849-et követően, máskor fél országot érő pénzt fizetett érte Mátyás király, vagy a világpolitika változásai juttatták vissza, miként ez legutóbb 1978-ban történt.

A lényeg: a Szent Korona szerencsére mindig hazaérkezett.

A Szent Korona históriája és eszmeisége köteteket tenne ki – a megválaszolatlan kérdésekre pedig Pálffy Géza és kollégái továbbra is keresik a válaszokat. Az eddigi eredményeiket bemutató film pedig a maga nevében ugyancsak hiánypótló.

Nem a vitrin mellett beszélgetős, statikus alkotásról van szó, hanem a szó minden értelmében modern dokumentumfilmről. A kulcsjeleneteket, azaz koronánk legfőbb sorsfordulóit és kalandjait hagyományőrzők és színészek elevenítik meg korhű környezetben, a mára eltűnt vagy átalakult helyszíneket pedig számítógépes animációkon láthatjuk.

Közben pedig megismerjük a kutatócsoport felfedezéseit. Fentieken kívül például az első koronaábrázolást, egy új koronázási kelléket vagy például azt, hogyan is ferdülhetett el a Szent Korona keresztje.

(Kiemelt képünk forrása: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában/FilmLab)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Krasznaja Poljana, 2014. március 11.
Szétszerelt olimpiai ötkarika a 2014-es szocsi téli paralimpia idején a Krasznaja Poljana-i Roza Hutor Síközpontban 2014. március 11-én. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.