Tudomány

Magyarország lekési a szuperholdat

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 14. 12:00

Korábban a témában:

Napok óta úton-útfélen halljuk és olvassuk, hogy hétfőn este hetven éve nem látott pompájában ragyog majd a Hold, és legközelebb ilyet csaknem 20 év múlva láthatunk majd. November 14-én a Hold nagyon közel lesz hozzánk, ezért az átlagosnál 14 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek látjuk majd.

Ha csak érintőlegesen tekintjük a kérdést, így is lesz, ha viszont belemegyünk a részletekbe, az egész szuperhold-jelenség csak csinnadratta, ráadásul teljes pompájában mi nem is fogjuk látni. Legalábbis Magyarországról nem.

“Szuperholdról” ugyanis akkor beszélünk, ha teliholdkor a Hold épp pályájának földközeli pontján tartózkodik. De menjünk sorban.

Lekéssük a teliholdat

A telihold azt jelenti, hogy a Föld pontosan a Nap és a Hold között helyezkedik el, és a napsugarak teljes egészében megvilágítják égi kísérőnk felénk eső oldalát. Egyébként mindig ugyanazt az oldalát, mert a saját tengelye körül épp annyi idő alatt tesz meg egy fordulatot, amíg a Földet is megkerüli, tehát innen nézve Holdunknak mindig ugyanazt az arcát látjuk.

Elképesztő sebességgel, 3681 km/órával rója mellettünk köreit (pontosabban ellipsziseit), így logikus, hogy definíció szerint a teliholdról mindössze egy pillanatig beszélhetünk. 2016.november 14-én ez a “pillanat” 14 óra 53 perc és 51 másodperc. A Hold viszont -Budapestről nézve – csak 16 óra 34 perckor bukkan fel az égen.

Ha tehát nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, a teliholdat lekéssük. Tény viszont, hogy szabad szemmel ebből mit sem veszünk észre, a Holdat tökéletes gömbnek fogjuk látni – vagyis a definíció ellenére az élmény ugyanaz lesz.

Nagyon közel lesz

A telihold akkor “szuperhold”, ha az égitest abban a pillanatban épp pályájának földközeli pontja körül tartózkodik. Ehhez tudni kell, hogy ellipszis alakú pályán kering körülöttünk, aminek legtávolabbi pontján átlagosan 405 400, legközelebbin átlag 362 600 kilométerre van a bolygónktól.

Ám a pályaellipszis a Nap és a bolygók tömegvonzása miatt időben folyamatosan változik: földközelben (szakszóval perigeumban) 356 400 és 370 400 kilométer között húz el mellettünk.

Ami a mostani teliholdat körülbelül száz év legpazarabb “szuperholdjává” teszi, hogy a telihold mindössze két órányira következik be a Hold Földhöz legközelebbi pontjától.

A harmadik “probléma” az elnevezés. Az asztronómia tudománya nem ismeri a szuperhold kifejezést, sőt, a csillagászok számára az egész jelenségnek nincs semmiféle jelentősége. A szót egy asztrológus dobta be a köztudatba évtizedekkel ezelőtt, azóta a sajtó is lecsapott rá, és széles körben elterjedt a köznyelvben is. Még a NASA is használja igaz, csak a laikusoknak szánt anyagaiban.

Nincs szuperhold!

Egyes szakértők viszont élesen kikelnek ellene. Mizser Attila csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára nagyon szellemes cikkben fogalmazta meg álláspontját:

A felvilágosodás után több mint két évszázaddal mindez egyszerűen röhejes, még röhejesebb a szuperholdazás az űrkorszakban, és szuperröhejes annak fényében, hogy 1969 és 1972 között embertársaink (12 űrhajós) alaposan összejárkálták Holdunk felszínét.

A »szuperhold« szó a médiában persze nem ezt sugallja, hanem azt, hogy »ma este szuper látvány lesz, a Hold szupernagy, szuperfényes, megaközeli lesz, apám, ez az igazi buli, csatlakozz, lájkold a eseményt!« Élmény alapú társadalmunkban már mindent megaturbó gigalájkolással kell bejelenteni, kisebb tűzijáték és minimum 8,5-ös erősségű földrengés kíséretében, hogy pár másodpercre odafigyeljenek a speciálisan exkluzív újdonságra.

Való igaz, hogy ha valaki ma este nem tudja, hogy a “szuperholdat” látja, egyáltalán nem is fogja észrevenni, hogy a telihold nagyobb és fényesebb, mint máskor. Szabad szemmel, összehasonlítási alap nélkül tűnik fel a különbség.

Nehéz elszakadni Mizser Attila szavaitól:

Pedig hát a kutya nem venné észre (márpedig a kutya vonítani szokott a teliholdra), hogy a Hold most egy kozmikus paraszthajszálnyival közelebb van hozzánk, valamivel fényesebb, valamivel nagyobb az ábrázata, mint egyébként. Csak ha a média megmondja, sulykolja, reklámozza, akkor lesz szuper a Hold!

Nyilvánvalóan igaza van, minden tiszteletünk a tudósoké, a csillagász teljes cikkét “Szuperhold márpedig nincs” címmel ide kattintva olvashatja. A különbséget tehát csak akkor látnánk, ha a “szuperhold” mellé tudnánk képzelni az “átlagos” méretű teliholdat. Így néz ki:

Kíváncsiak vagyunk Ti honnan fogjátok megcsodálni a jelenséget. A Holdról készített képeiteket küldjétek el nekünk a foto@24.hu e-mail címre “szuperhold” néven, mi kiválogatjuk és megmutatjuk a legjobbakat.

(Kiemelt kép: MTI Fotó: Komka Péter)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.