Tudomány

Magyarország lekési a szuperholdat

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 14. 12:00

Korábban a témában:

Napok óta úton-útfélen halljuk és olvassuk, hogy hétfőn este hetven éve nem látott pompájában ragyog majd a Hold, és legközelebb ilyet csaknem 20 év múlva láthatunk majd. November 14-én a Hold nagyon közel lesz hozzánk, ezért az átlagosnál 14 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek látjuk majd.

Ha csak érintőlegesen tekintjük a kérdést, így is lesz, ha viszont belemegyünk a részletekbe, az egész szuperhold-jelenség csak csinnadratta, ráadásul teljes pompájában mi nem is fogjuk látni. Legalábbis Magyarországról nem.

“Szuperholdról” ugyanis akkor beszélünk, ha teliholdkor a Hold épp pályájának földközeli pontján tartózkodik. De menjünk sorban.

Lekéssük a teliholdat

A telihold azt jelenti, hogy a Föld pontosan a Nap és a Hold között helyezkedik el, és a napsugarak teljes egészében megvilágítják égi kísérőnk felénk eső oldalát. Egyébként mindig ugyanazt az oldalát, mert a saját tengelye körül épp annyi idő alatt tesz meg egy fordulatot, amíg a Földet is megkerüli, tehát innen nézve Holdunknak mindig ugyanazt az arcát látjuk.

Elképesztő sebességgel, 3681 km/órával rója mellettünk köreit (pontosabban ellipsziseit), így logikus, hogy definíció szerint a teliholdról mindössze egy pillanatig beszélhetünk. 2016.november 14-én ez a “pillanat” 14 óra 53 perc és 51 másodperc. A Hold viszont -Budapestről nézve – csak 16 óra 34 perckor bukkan fel az égen.

Ha tehát nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, a teliholdat lekéssük. Tény viszont, hogy szabad szemmel ebből mit sem veszünk észre, a Holdat tökéletes gömbnek fogjuk látni – vagyis a definíció ellenére az élmény ugyanaz lesz.

Nagyon közel lesz

A telihold akkor “szuperhold”, ha az égitest abban a pillanatban épp pályájának földközeli pontja körül tartózkodik. Ehhez tudni kell, hogy ellipszis alakú pályán kering körülöttünk, aminek legtávolabbi pontján átlagosan 405 400, legközelebbin átlag 362 600 kilométerre van a bolygónktól.

Ám a pályaellipszis a Nap és a bolygók tömegvonzása miatt időben folyamatosan változik: földközelben (szakszóval perigeumban) 356 400 és 370 400 kilométer között húz el mellettünk.

Ami a mostani teliholdat körülbelül száz év legpazarabb “szuperholdjává” teszi, hogy a telihold mindössze két órányira következik be a Hold Földhöz legközelebbi pontjától.

A harmadik “probléma” az elnevezés. Az asztronómia tudománya nem ismeri a szuperhold kifejezést, sőt, a csillagászok számára az egész jelenségnek nincs semmiféle jelentősége. A szót egy asztrológus dobta be a köztudatba évtizedekkel ezelőtt, azóta a sajtó is lecsapott rá, és széles körben elterjedt a köznyelvben is. Még a NASA is használja igaz, csak a laikusoknak szánt anyagaiban.

Nincs szuperhold!

Egyes szakértők viszont élesen kikelnek ellene. Mizser Attila csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára nagyon szellemes cikkben fogalmazta meg álláspontját:

A felvilágosodás után több mint két évszázaddal mindez egyszerűen röhejes, még röhejesebb a szuperholdazás az űrkorszakban, és szuperröhejes annak fényében, hogy 1969 és 1972 között embertársaink (12 űrhajós) alaposan összejárkálták Holdunk felszínét.

A »szuperhold« szó a médiában persze nem ezt sugallja, hanem azt, hogy »ma este szuper látvány lesz, a Hold szupernagy, szuperfényes, megaközeli lesz, apám, ez az igazi buli, csatlakozz, lájkold a eseményt!« Élmény alapú társadalmunkban már mindent megaturbó gigalájkolással kell bejelenteni, kisebb tűzijáték és minimum 8,5-ös erősségű földrengés kíséretében, hogy pár másodpercre odafigyeljenek a speciálisan exkluzív újdonságra.

Való igaz, hogy ha valaki ma este nem tudja, hogy a “szuperholdat” látja, egyáltalán nem is fogja észrevenni, hogy a telihold nagyobb és fényesebb, mint máskor. Szabad szemmel, összehasonlítási alap nélkül tűnik fel a különbség.

Nehéz elszakadni Mizser Attila szavaitól:

Pedig hát a kutya nem venné észre (márpedig a kutya vonítani szokott a teliholdra), hogy a Hold most egy kozmikus paraszthajszálnyival közelebb van hozzánk, valamivel fényesebb, valamivel nagyobb az ábrázata, mint egyébként. Csak ha a média megmondja, sulykolja, reklámozza, akkor lesz szuper a Hold!

Nyilvánvalóan igaza van, minden tiszteletünk a tudósoké, a csillagász teljes cikkét “Szuperhold márpedig nincs” címmel ide kattintva olvashatja. A különbséget tehát csak akkor látnánk, ha a “szuperhold” mellé tudnánk képzelni az “átlagos” méretű teliholdat. Így néz ki:

Kíváncsiak vagyunk Ti honnan fogjátok megcsodálni a jelenséget. A Holdról készített képeiteket küldjétek el nekünk a foto@24.hu e-mail címre “szuperhold” néven, mi kiválogatjuk és megmutatjuk a legjobbakat.

(Kiemelt kép: MTI Fotó: Komka Péter)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.