Tudomány

Agyba ültetett eszközzel jártak ismét a bénult majmok

24.hu
24.hu

2016. 11. 14. 20:37

Volt idő, amikor úgy gondolták, hogy a bénulás egy végleges állapot, mivel az orvostudomány nem tudta helyettesíteni az agy és a gerincvelő közt elakadó jeleket. Mára azonban sokat változott a világ.
Korábban a témában:

Az elmúlt néhány évben ugyanis az agy ideghálózatának pontosabb megértésével a kutatók eljutottak oda, hogy immár úgy gondolják: az elvesztett mozgásképesség idővel visszaállítható. Most a szakértők újabb lépést tettek a végső cél felé azzal, hogy kifejlesztettek egy apró, vezeték nélküli eszközt.

A szerkezet bénult majmokba ültetve alkalmas volt arra, hogy összeköttetést hozzon létre a végtagok és az agy közt – ezzel pedig az állatok ismét járni tudtak. A fejlesztés egy nap talán az emberek gyógyításához is felhasználható lesz majd.

Amikor egy személy lebénul, rengeteg olyan idegsejt sérül meg, amely az izmok mozgatásáért felelős. Éppen emiatt az agy képtelenné válik a végtagok irányítására. A test azonban bizonyos esetekben az épen maradt neuronok segítségével egy idő után ismét mozgásra bírhatja az izmokat.

Az új kutatásban a szakértők a vezeték nélküli eszközt két olyan majom agyába ültették be, melyeket korábban szándékosan megbénítottak – igaz, csak részlegesen, így azok csupán a hátsó lábaikat nem tudták használni.

A beillesztett szerkezet rögzítette az agy mozgást szabályzó területéből, a motoros kéregből származó elektromos jeleket, majd továbbította azokat egy számítógéphez. A gép ezután egy olyan kódra fordította le a jeleket, melyeket értelmezni tudtak azok az elektródák, melyeket a majmok gerincvelőjének neuronjaihoz csatlakoztattak.

A rendszernek köszönhetően a majmok ismét használni tudták a hátsó lábaikat, ráadásul a hasonló technikáktól eltérően az új szerkezet vezetékek nélkül is működött. Az agy jeleit értelmező és továbbító gépet a majmok hátára rögzítették, így a kódok az élőlények folyamatos helyváltoztatása közben is áramolhattak.

A szerkezet azonban nem csak ezért egyedi. A eszköz segítségével a számítógép ugyanis valós időben értelmezi és közvetíti a jeleket. A ma használt technológiák többsége nyílt hurkos, így alkalmazásukkor a sérülést túlélő idegsejteknek újabb és újabb ingerlésre van szükségük, hogy aktiválódjanak. Az új zárt hurkos rendszer ezzel szemben nem csak a neuronokat, hanem az agy és a gerincvelő teljes hálózati kapcsolatát is megerősíti.

Bár a találmány hatalmas áttörés lehet, ahhoz, hogy az embereknél is alkalmazzanak efféle technológiát, még sokat kell dolgozni. A majmoknál használt rendszer ugyanis nem ad lehetőséget a finomabb mozgások kivitelezésére, mint amilyen a hirtelen irányváltás, vagy a precíz egyensúlyozás.

Ahhoz, hogy egy ilyen eszközt létrehozzanak, először azt kell megérteni, hogy miként továbbíthatóak egy vezeték nélküli eszközzel az ilyen finom mozgásokat szabályzó jeleket.

(Via: Popular Science)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.