Autonomous car interior concept. Rear screen of front passenger seat display business document, and laptop on the side table show same document. Concept for new business work style in future. 3D rendering image with clipping path.
Tudomány

Öt jóslat, ami tíz év múlva már valóság lehet

24.hu
24.hu

2016. 11. 14. 11:30

A legtöbb eddigi technikai jóslat megvalósítható, csak a prototípus nem túl gazdaságos még vagy a koncepciókat nem tudja kellően jól használni a fogyasztóközönség. De mik azok a fejlesztések, amelyek mégis esélyesek a rivaldafényre, akár már tíz éven belül is?

Okosautók és intelligens autók

Nemcsak azért hasznos az okosautó, mert akkor is elvezet minket a rendeltetési helyre, ha alszunk vagy többet ittunk a kelleténél, hanem mert optimálisan vezet: nem fogyaszt a kelleténél többet, nem pazarol erőforrást és egyúttal még a biztonságunkra is figyel. George Hotz, az iPhone-t és Playstation 3-at elsőként feltörő hacker most éppen azzal járja körbe a világ autóportáljait, hogy garázsában neveli ki azt a “mesterséges intelligenciát”, amely a vezetést a többi autóst nézve tanulja és tanulja meg. Ha ez neki nem is jön össze, a nyomdokában több mérnök igyekezik, akiknek garantáltan össze fog jönni az a rendszer, ami épen tart minket és mindezt úgy, hogy még tanulni is képes az úton tapasztalat körülményekből.

Mondtuk már amúgy, hogy Hotz a Tesla-autók robotpilótáját szeretné kenterbe verni? Az “okosságot” biztosító adatgyűjtés amúgy már régóta részét képezi az új generációs autóknak: az Automatic névre hallgató modult a műszerfal diagnosztikai portjába kötve közvetlenül telefonunkról figyelhetjük, hogy hol, milyen gyorsan megyünk, mennyit fogyasztunk, mennyi üzemanyagunk van és a rendszerünk különböző elemei éppen hogyan funkcionálnak. Hasonló rendszer a Nissan Nismo Watch-ja is, amely nemcsak úti teljesítményünket figyeli, hanem akár még szívverésünket is.

Menet közben töltődő autók

Sokan elgondolkodhattak már azon, hogy milyen villanyszámlával terhelhetjük magunkat hónapról hónapra, ha autónkat gyakorlatilag “be kell dugni” ahhoz az áramba, hogy feltöltődjön. Lassan ez is a múlté lesz: a Volvo például egy olyan megoldást fejleszt, amely az elektromos autók elemeit az ajtókba helyezik el: így nemcsak a jármű súlya csökken mintegy 15%-kal, hanem az elemek menet közben akár tölthetőek is – a fékezésből kinyert energia persze csak egy a sok megoldás közül. A holland Eindhoven University például egy olyan autón dolgozik, amely az egyetemi kutatók szerint képes arra, hogy több energiát generáljon, mint amennyit fogyaszt, így nemcsak pótelemeket tölthetünk benne, hanem mobilunkat is tölthetjük róla, ha arra van szükség. És a nap-, szél- és megújuló energiában rejlő lehetőségeket még el sem kezdte az emberiség igazából bontogatni.

Oxigénfejlesztés

Az egyik legizgalmasabb kihívás a fejlesztőknek az, hogy a természetnek vissza is tudjuk adni valamit. Míg a bangkoki Lightfog egy olyan alumíniumvázas biciklit fejleszt, ami egy egyfajta fotoszintetizáló rendszer segítségével oxigént fejleszt a tekerés közben, mások ennél is nagyobbat álmodnak: a Mexikóban tesztelt Prosolve370e nevű épületmodul például napfény hatására megköti a szmogot és lebontja azt vízre, kalcium-nitrátra és szén-dioxidra. Az eindhoveni kutatók pedig még évekkel ezelőtt jelentették be azt, hogy nem csupán autót fejlesztenek, hanem olyan járdaburkolatot, amely képes megkötni a szennyeződéseket annak titánium-oxid felülete miatt.

Igazságos elosztás

Az is megeshet, hogy tíz év múlva már jobban kezeli társadalmunk azt is, hogy az ételt – mind kész, mind pedig valami miatt el nem fogyasztott formájában – sokszor jobban osztja el. Jó ötletadónak számít például az a BIOMAT nevű koncepció, amely szerint egyes éttermekben árkedvezményt kapunk, ha ételfeleslegünket vagy ételhulladékainkat külön elcsomagolva leadjuk megérkezéskor. Még jobb kezdeményezésnek számít az a Leftover Swap névre hallgató app, amelynek felhasználói továbbadhatják vagy elcserélhetik hűtőjük tartalmát. Csináltunk barátainknak egy sajttortát, de nem jutott eszünkbe, hogy laktózérzékenyek? Nem baj, adjuk oda egy Swap-felhasználónak és kérjünk tőle alapanyagot egy zöldségsalátához! A dán Rub Og Stub étterem megint egy másik megközelítést alkalmaz: náluk nincs étlap, ugyanis kimennek a közeli szupermarketbe, felvásárolják azon alapanyagokat, amelyeknek már nagyon közel van a lejárati ideje és azokból főznek, a befolyt összeget pedig jótékonysági célokra fordítják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

MUNICH/GERMANY - JANUARY 19: Niall Ferguson (Harvard University) gestures speaking on the podium during the DLD16 (Digital-Life-Design) Conference at the HVB Forum on January 19, 2016 in Munich, Germany. DLD is a global network of innovation, digitization, science and culture, which connects business, creative and social leaders, opinion formers and influencers for crossover conversation and inspiration. (Photo: picture alliance / Jan Haas)/picture alliance
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.