Tudomány

Minden, amit tudni kell a neten ijesztgető óriáspókról

A legfontosabbat azért már most kiírjuk: Magyarországon nincs ilyen... hacsak persze valaki be nem csempészik egyet.

Néhány hete ment körbe az összes közösségi oldalon egy virális kép, melyet később egy videó is követett. Mi is gyorsan lehoztuk, mert azért nem minden nap lát olyasmit az ember, hogy egy óriási pók cipel egy döglött egeret. Jött is sokaknál a sikítás meg a rohangálás, legalábbis fejben, mert ugyebár az emberek többségében ott van egy kis rejtett (vagy nem kicsi és nem rejtett) arachnofóbia, és még egy apróbb nyolclábú láttán is a hokedli tetején találják magukat reszketve. És most a cikkíró többek között legközelebbi családtagjára mutat célzatosan.

Namármost, a neten keringő fotó egy Ausztráliában honos vadászpókot ábrázol, szóval nyugalom, az “apróság” természetes élőhelye innen viszonylag messze van, pár földrésszel és nagy, sós vízzel arrébb. De azért elég sokan kérdezősködnek a képen látható jószág után, szóval összegyűjtöttük, mit lehet róla tudni.

Egyrészt kinyújtott lábakkal nagyjából 30 centis átmérőjű pókról van szó kifejlett állapotában, és vannak olyan példányok, amik ennél is nagyobbra nőhetnek. Viszont a méretük és kifejezetten durva külsejük ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. Az ausztrál vadászpók a Sparassidae család tagja, amelynek képviselői Floridától Namíbiáig, Kínától Ausztráliáig sokfelé megtalálhatóak, de mindegyikükre érvényes, hogy csípésük az emberre nem halálos, sőt igazából nagyobb problémát sem okoz azon kívül, hogy a csípő érzés mellé némi gyulladás jelentkezik az érintett területen. Még az ilyesmire legérzékenyebbek is megússzák némi hányingerrel, szédüléssel és felgyorsult szívveréssel.

vadaszpok-002

A Sparassidae család tagjai egyébként kifejezetten hasznosak azon a téren, hogy a ház körüli egyéb kellemetlenségeket, például a csótányokat, vagy rágcsálókat irtják. A nagyobb élőlényeket azonban nem támadják meg, sőt el is rejtőznek előlük, kizárólag a tojásokat őrző nőstény lehet “pattanósabb”, ezért ha ilyesmit látunk, inkább ne piszkáljuk (de ez nagyjából egyébként is egyértelmű, nem?).

Na, és ha mindenki kellően megnyugodott, mutatunk két tényleg veszélyes ausztrál pókot, amit tényleg érdemes elkerülni, ha a déli kontinensre utazunk.

Tölcsérhálós pók

atrax-robustus-001

Az Atrax robustus latin névre keresztelt nyolclábú angol neve Sydney funnel web, ami nagyjából jelzi is, hogy Sydney környékén találkozhatunk vele, ha nincs szerencsénk. Ez a pókfajta rendelkezik az emberre legveszélyesebb méreggel, az atraxotoxinnal. Bár nem minden csípésével fecskendez be mérget, de a baleset után azonnal orvoshoz kell fordulni, az első tünetek ugyanis már 15 percen belül jelentkezhetnek, ám ekkor gyakran már túl késő a beavatkozáshoz. A tölcsérhálós pókok nem olyan óriásiak, mint a vadászpókok, a nőstények 2, a hímek 3 centi környékére nőnek, könnyen felismerhetőek fényes, fekete páncéljukról és arányában nagy csáprágójukról.

Mérges vöröshátú pók

latrodectus-001

Hogy nem a méret a lényeg, arra a Latrodectus hasselti tökéletes példa. Az Észak-Amerikában élő fekete özvegy rokona, potrohán szintén ott figyel a jellegzetes, homokóra akakú folt. Méretre legfeljebb borsónyi, de olyan erős idegmérget használ, amely lebénítja az áldozatot, és egyben meg is kezdi a szöveteinek felbontását, ezután a pók csak beleszórja a szívószál-szerűen átalakult szájszervét az előkészített “főzelékbe”, és kiszívja.

Magyarországon egyébként a legnagyobb honos pókfaj a cselőpók (Lycosa singoriensis). Viszonylag nagy, teste egy húszforintos méretét is meghaladhatja a lábak nélkül. Mérge azonban még a fent említett vadászpókénál is gyengébb, ezért csak azokra veszélyes, akikben valamilyen allergiás reakciót vált ki. Ráadásul, mielőtt a kislapáttal állnánk neki lerendezni vélt ellentéteinket, gyorsan eláruljuk, hogy védett állat, eszmei értéke 2000 forint.

cselopok-001

Ajánlott videó

Olvasói sztorik