Az Ausztráliától északra található Melanézia lakói génjeikben olyan nyomokat hordoznak, melyek egy eddig ismeretlen, kihalt emberfélétől származnak – állítja Ryan Bohlender új tanulmányában. A Texasi Egyetem genetikusa szerint az érintett faj nem azonos a neandervölgyivel vagy a gyenyiszovaival, hanem egy egészen új csoportot alkot.
Bohlender nem az első, aki úgy gondolja, hogy egy mára kihalt ősi rokon génállományát fosszilis bizonyíték nélkül is sikerült megtalálnia. 2012-ben egy kutatócsoport néhány afrikai őslakosnál állapította meg, hogy azok egy ismeretlen emberféle DNS-ét hordozzák.
A Bohlender által említett titokzatos faj talán a neandervölgyihez és a gyenyiszovaihoz hasonlóan egy igen közeli rokonunk volt. Míg előbbitől rengeteg maradvány került elő, addig utóbbiról viszonylag keveset tudunk, hiszen egyetlen ujjpercnyi leletet sikerült eddig feltárni – igaz, ez alapján is sikerült elvégezni egy mitokondriális DNS elemzést.
Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt a szakértők arra jutottak, hogy egyes őseink elkeveredtek a neandervölgyiekkel. A nem afrikai emberek máig hordozzák ősi rokonunk DNS állományának egy kisebb részét. Bohlender kollégáival úgy számolt, hogy az európaiakban és az ázsiaiakban hasonló arányban található meg ez a minta, átlagosan a génállomány 2,8 százalékát teszi ki. A kutató további elemzése alapján az európai emberben nincs meg a gyenyiszovai DNS-e, az ázsiaiakban viszont kis mennyiségben jelen van – genetikai rendszerük 0,1 százalékát jelenti.
Korábbi kutatások is bizonyították már, hogy Melanézia egyes részein viszont mind a két rokon nyomát viszonylag nagy arányban lehet felfedezni. Bohlenderék új vizsgálata alapján Pápua Új-Guinea őslakosainak genetikájában a neandervölgyi jelenlét nagyjából 2,74 százalék. A kutatócsoport ugyanakkor a korábbi mérésekhez képest nem 3 és 6 százalék közé tette a melanéziaiakban található gyenyiszovai DNS-t, hanem csupán 1,11 százalékra.
Miközben Bohlenderék az ellentmondás feloldásán dolgoztak, a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a hiányzó építőelemeket valószínűleg egy harmadik, eddig ismeretlen emberfélénél kell keresni.
Egy másik kutatócsoport, melyet a Dán Természettudományi Múzeum evolúció genetikusa, Eske Willerslev vezetett, hasonló eredményekre jutott. A dán szakértők 83 ausztrál aboriginalt és 25 Pápua Új-Guinea felvidékéről származó őslakost vizsgáltak meg, akikben sikerült megtalálni a gyenyiszovai-szerű DNS-eket. A genetikai nyomok ugyanakkor némiképp különböztek a már ismert emberfajtáétól, így könnyen elképzelhető, hogy azok egy másik kihalt csoporttól származnak.
Hogy melyik ez a csoport, nem tudjuk. Lehetnek Homo erectusok, vagy az Indonéziában talált kihalt emberfélék, azaz a hobbitok
– állapította meg Willerslev.
Mivel a kutatók igen keveset tudnak a kihalt rokonaink genetikai állományáról, lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a mai emberben megtalálható DNS-ek nyomai egy már felfedezett, vagy éppen ismeretlen fajtól származnak-e. A maradványok alacsony száma alaposan megnehezíti a szakértők munkáját.
Elizabeth Blue, a Washingtoni Egyetem szakértője szerint a gyenyiszovaiak genetikailag igen változatosak is lehettek, így könnyen elképzelhető, hogy a Pápuában talált nyomok valójában szintén ettől az emberfajtától származnak. Ez a csendes-óceáni csoport génállományában sokban eltérhetett a Szibériában előkerült ujjcsont egykori tulajdonosától.
A kutató hozzátette, az elkülönült gyenyiszovaiak első ránézésre egy egészen új csoportnak is tűnhetnek – akárcsak a mai europid és mongoloid nagyrasszok. Ez persze nem jelenti azt, hogy a most feltárt nyomok ne utalhatnának egy eddig ismeretlen rokonunkra.
(Via: ScienceNews)
