Tudomány

Egy szupervulkán győzte le a földrengést – vajon jó ez nekünk?

24.hu
24.hu

2016. 10. 21. 13:41

A földrengés az egyik legpusztítóbb természeti csapás, amely bizonyos esetekben egész civilizációkat is képes eltörölni. Egy új tanulmány szerint azonban van valami, ami le tudja gyűrni a földmozgásokat: egy hasonlóan veszélyes katasztrófa.
Korábban a témában:

A Kiotói Egyetem kutatói új tanulmányukban egy 2016. április 16-án lejátszódó gigászi “csatáról” számolnak be. A szembenálló felek a Kumamoto prefektúrában lezajló egyik földmozgás és az Aszo vulkán voltak.

A rengés egyike volt azoknak az egymáshoz közeli, sekély fészkű földmozgásoknak, amelyek április közepén néhány nap alatt legalább 49 emberrel végeztek. A rengés centruma Kjúsú szigetén volt, nagyjából 30 kilométerre egy vulkántól. Az érintett hegy szintén igen veszélyes: az Aszo Japán legnagyobb működő tűzhányója, sokszor csak szupervulkánként szokták emlegetni.

A 7,3-as erősségű földmozgás hipocentruma 10 kilométerrel lehetett a felszín alatt, a fészekmélység tehát viszonylag sekély volt. A régióban a rengések többsége ennél jóval mélyebb eredetű, és a Fülöp-szigeteki-lemez mozgásával jön létre.

A japán kutatók a műholdas felvételeket illetve a katasztrófa előtti és utáni szeizmikus adatokat összehasonlítva megvizsgálták a különös összecsapást. A szakértők észrevették, hogy amint a földrengés elérte a kalderát, rögtön megtorpant. Ez feltehetőleg azt jelenti, hogy az ütközéskor a vulkán elnyelte a sekély földmozgás erejét, felfelé irányítva azt.

A kutatást bemutató tanulmány vezető szerzője, Ajming Lin szerint először sikerült hivatalos feljegyzést készíteni az egyedi kölcsönhatásról. A tudós ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenségre már korábban is volt példa – 1707 és 1930 feltehetőleg több hasonló eset játszódott le Japánban.

Bár a rengés így is igen súlyosnak bizonyult, a szakértők egyetértenek abban, hogy az Aszo nélkül a földmozgás még nagyobb területen okozott volna károkat. A tűzhányó “beavatkozásának” azonban van árnyoldala is: ha a magma belső nyomása meghaladja az azt körülvevő kőzet nyomását, a kőzetanyag kiáramolhat.

Hogy a földrengésnek köze van-e az Aszo október 8-i kitöréséhez, még kérdéses. Elképzelhető, hogy a vulkán látványos aktivitásának hátterében a magma kémiájának megváltozása, új repedések kialakulása, vagy éppen egy földalatti nukleáris robbantás áll – igaz, utóbbi lehetőség nem túl valószínű.

Szerencsére október elején nem került sor szuperkitörésre, a több kilométer magas hamuoszlop azonban figyelmeztető jel lehet: ha további sekély földrengések következnek, arra a tűzhányó is reagálni fog. Az Aszo néhol 25 kilométer átmérőjű krátere alatt pedig rengeteg magma vár arra, hogy a felszínre kerüljön.

(Via: IFL Science)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.