Tudomány

Hétmillió dollárért vették meg Alaszkát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 18. 16:30

Korábban a témában:

Alaszka legnagyobb része még ma is lakatlan, és bár vadregényesen szép, az ember számára barátságtalan, zord vidék. Nem is csoda, hogy annak idején az utazók nem is igen törték magukat, hogy felfedezzék. Ma az Egyesült Államok egyik tagállama, területe 1,7 millió négyzetkilométer, lakossága viszont csupán 738 ezer fő.

Első lakosai feltehetően a mai Bering-szoroson keresztül érkeztek Ázsiából 10-12 ezer évvel ezelőtt, amikor még földhíd kötötte össze a két földrészt. Az első európaiak viszont csak a XVIII. század közepén merészkedtek Alaszkába. Egészen pontosan 1741-ben, amikor az orosz haditengerészet megbízásából a dán Vitus Bering “felfedezte”.

Csak teher volt

A gyarmatosítás egészen a XIX. század végéig igen döcögősen ment. Alig néhány ezer telepes érkezett, ők is a partvidéken maradtak, prémvadászattal, az őslakókkal folytatott szőrmekereskedelemmel foglalkoztak.

I. Pál cár a XVIII és a XIX. század fordulóján létrehozta az Orosz–Amerikai Társaságot, ám a kolonizációnak ezzel sem sikerült lendületet adni, Alaszkát értéktelen területnek tartották. Aztán a krími háborúban 1853 és 56 között az oroszok komoly vereséget szenvedtek a brit-francia koalíciótól, és jó esély volt a közeljövőben egy újabb összecsapásra.

A cári stratégák pedig úgy vélték, a Kanadát ellenőrző britek ellen képtelenek lennének Alaszkát megvédeni, és amúgy is csak “viszi a pénzt”, így eldöntötték: eladják.

Jegesmedve-kert

Vevőként egyedül az Egyesült Államok jelentkezett, ám az ott kitörő polgárháború miatt a kérdés sok időre lekerült a napirendről. William Henry Seward szenátorként, majd külügyminiszterként komoly erőfeszítéseket tett, hogy végül 1867-ben az orosz és az amerikai fél ismét tárgyalóasztalhoz ült, és az üzlet március 30-án megköttetett: II. Sándor cár 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak.

Az USA-ban az ellenzék azonnal Andrew Johnson elnöknek esett. Sewardot egyenesen bolondnak nevezték, az értéktelen területet pedig „Johnson jegesmedve-kertjének”, amire csak azért van szükség, hogy az elnök a bürokráciát medvékkel és a rozmárokkal duzzassza még nagyobbra. Véleményük tettekben is megnyilvánult, amennyiben a törvényhozásban hónapokig leszavazták a vételár kifizetését.

A bizonyos 7,2 millió dolláros vételárat végül 1868 augusztusában sikerült kifizetni, de az Egyesült Államok hivatalosan már 1867. október 18-án birtokba vette Alaszkát.

265 millió csak aranyból

Lovell Rousseau amerikai tábornok és Alekszej Alekszejevics Pescsurov orosz kapitány jelenlétében Sitka városában egy katonai parádé során leeresztették a cári lobogót, felvonták a csillagsávos zászlót. Az orosz lakosság elköltözött, az amerikaiak pedig elfoglalták a környező erődítményeket. Alaszka pedig stagnált tovább.

De már nem sokáig: 1896. augusztus 16-án a Yukonba ömlő Klondike folyó környékén George Carmack megtalálta az első aranyrögöket. A kitermelés az 1960-as évek elejéig folyt, ezalatt a becslések szerint mintegy 265 millió dollár értékű aranyat termeltek ki. És ha hozzávesszük Alaszka olajkincsét, a 7,2 millió dolláros befektetés igencsak busásan megtérült.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.