Tudomány

Ma van a hét leggyűlöltebb napja

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 17. 13:00

Korábban a témában:

Sokakba már vasárnap délután belenyilall egy kellemetlen érzés: holnap hétfő, munka, iskola, mókuskerék. De legkésőbb este már mindenki agyán átfut, milyen rövid volt a hétvége. A hét első napján aztán ahelyett, hogy az ember kicsattanna az energiától, próbálja magát túltenni a hétvégi pihenésen – kicsit nyűgös, nagyon dekoncentrált, nehezen indul a munka.

De miért épp a hétfő ez a nemszeretem nap? A vasárnap miatt.

Megáldá Isten a hetedik napot

A hét a csillagászati jelenségektől és más időmérési egységtől legfüggetlenebb kronológiai fogalom. Az évek és a hónapok változékonyságát figyelmen kívül hagyva a hét napja szakadatlan, egysíkúságban követik egymást. Hét nap, amelynek eredetéhez elég fellapozni az Ószövetséget.

És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.

És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

A ciklikusan ismétlődő hét nap, a hét fogalma tehát a zsidó vallás teremtéstörténetének hét napjára vezethető vissza. Az ember pedig, akit az Úr a maga képére teremtett, cseppet sem szerényen időbeosztását, munkája és pihenése idejét is a Mindenhatóéhoz egyeztette. És ki indul szívesen egy kiadós pihenés után újra robotolni?

Hétnapos mókuskerékben a világ

Az Ószövetség naptári rendszerében a hetes számnak különleges jelentősége volt, terjedését pedig az ókori geocentrikus világkép szerinti hét bolygóval kapcsolatos elképzelések segítették. Az antikvitásban tehát gyorsan terjedt a hétnapos hét, a napokat pedig egy-egy “bolygó” védelme alá helyezték.

A sor vasárnappal kezdődött, és a Nap napjának nevezték, majd sorban a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz napja következett.

A középkor merészet gondolt, és bár a hetes szám egységét nem bontotta meg, de a napokat átnevezte. Vasárnap maradt a sor elején, hogy is ne maradt volna, már csak a neve alapján is: Dies Dominica, vagyis az Úr napja. Aztán jöttek a sorszámnevek kettőtől hétig, de a hetediket, a mai szombatot már sokkal inkább Sabbatumnak nevezték.

A hét feje, a második és a vásár

A magyar nyelvben is ez él tovább. A hétfő, mint a hét feje, nem szorul bővebb magyarázatra, ám az érdekes, hogy mivel a keresztény hagyományban ugye a vasárnap volt a hét kezdete, sokáig arra is használták a hétfőt.

A kedd nálunk is sorszámnév. A második, amit gyerekektől sokszor hallhatunk kettedikként, de tíz felett mi is tizenkettediket, huszonkettediket stb. mondunk. Jelzői helyzetben a kettő sokszor így hangzik: két, amiből a -d-vel létrehozott sorszámnév folyománya a kedd.

A szerda szláveredetű szó (szlovénül srednij), azt jelenti, középső, azaz a hét közepe, a hét középső napja – akárcsak a német Mittwoch. A csütörtök és a péntek is valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba, jelentésük elég prózai: negyedik és ötödik.

A hétvége két napja annyira különleges, hogy nem sorszámozzuk. Sok nyelvben, így a magyarban is a sabbáth folyománya, ahogy fent már utaltunk rá. A vasárnapban nem nehéz észrevenni a vásár szó túlélését, ugyanis a legtöbb helyen ezen a napon tartották a heti vásárokat.

(Kiemelt kép: Pieter Brughel: Az adószedő irodája/Wikipedia)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CAIRO, EGYPT - July 28: The Pyramids of Giza at dusk on July 28, 2015 in  Cairo,  Egypt. Giza pyramid complex bordering what is now El Giza, Egypt. It is the oldest of the Seven Wonders of the Ancient World, and the only one to remain largely intact. The pyramids are lit as part of the evening sound and light show. (Photo by David Degner/Getty Images).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.