Tudomány

Ma van a hét leggyűlöltebb napja

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 17. 13:00

Korábban a témában:

Sokakba már vasárnap délután belenyilall egy kellemetlen érzés: holnap hétfő, munka, iskola, mókuskerék. De legkésőbb este már mindenki agyán átfut, milyen rövid volt a hétvége. A hét első napján aztán ahelyett, hogy az ember kicsattanna az energiától, próbálja magát túltenni a hétvégi pihenésen – kicsit nyűgös, nagyon dekoncentrált, nehezen indul a munka.

De miért épp a hétfő ez a nemszeretem nap? A vasárnap miatt.

Megáldá Isten a hetedik napot

A hét a csillagászati jelenségektől és más időmérési egységtől legfüggetlenebb kronológiai fogalom. Az évek és a hónapok változékonyságát figyelmen kívül hagyva a hét napja szakadatlan, egysíkúságban követik egymást. Hét nap, amelynek eredetéhez elég fellapozni az Ószövetséget.

És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.

És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

A ciklikusan ismétlődő hét nap, a hét fogalma tehát a zsidó vallás teremtéstörténetének hét napjára vezethető vissza. Az ember pedig, akit az Úr a maga képére teremtett, cseppet sem szerényen időbeosztását, munkája és pihenése idejét is a Mindenhatóéhoz egyeztette. És ki indul szívesen egy kiadós pihenés után újra robotolni?

Hétnapos mókuskerékben a világ

Az Ószövetség naptári rendszerében a hetes számnak különleges jelentősége volt, terjedését pedig az ókori geocentrikus világkép szerinti hét bolygóval kapcsolatos elképzelések segítették. Az antikvitásban tehát gyorsan terjedt a hétnapos hét, a napokat pedig egy-egy “bolygó” védelme alá helyezték.

A sor vasárnappal kezdődött, és a Nap napjának nevezték, majd sorban a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz napja következett.

A középkor merészet gondolt, és bár a hetes szám egységét nem bontotta meg, de a napokat átnevezte. Vasárnap maradt a sor elején, hogy is ne maradt volna, már csak a neve alapján is: Dies Dominica, vagyis az Úr napja. Aztán jöttek a sorszámnevek kettőtől hétig, de a hetediket, a mai szombatot már sokkal inkább Sabbatumnak nevezték.

A hét feje, a második és a vásár

A magyar nyelvben is ez él tovább. A hétfő, mint a hét feje, nem szorul bővebb magyarázatra, ám az érdekes, hogy mivel a keresztény hagyományban ugye a vasárnap volt a hét kezdete, sokáig arra is használták a hétfőt.

A kedd nálunk is sorszámnév. A második, amit gyerekektől sokszor hallhatunk kettedikként, de tíz felett mi is tizenkettediket, huszonkettediket stb. mondunk. Jelzői helyzetben a kettő sokszor így hangzik: két, amiből a -d-vel létrehozott sorszámnév folyománya a kedd.

A szerda szláveredetű szó (szlovénül srednij), azt jelenti, középső, azaz a hét közepe, a hét középső napja – akárcsak a német Mittwoch. A csütörtök és a péntek is valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba, jelentésük elég prózai: negyedik és ötödik.

A hétvége két napja annyira különleges, hogy nem sorszámozzuk. Sok nyelvben, így a magyarban is a sabbáth folyománya, ahogy fent már utaltunk rá. A vasárnapban nem nehéz észrevenni a vásár szó túlélését, ugyanis a legtöbb helyen ezen a napon tartották a heti vásárokat.

(Kiemelt kép: Pieter Brughel: Az adószedő irodája/Wikipedia)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.