Tudomány

Sarcot fizetett Berlin a magyar tábornoknak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 17. 16:30

Hogy milyen egy huszárvágással elintézni valamit, és hogyan értelmezhető a magyar virtus, arról a téma egyik legkiválóbb szakértőjét, Hadik András huszár tábornokot "kérdeztük".
Korábban a témában:

Történetünk fonalát 1740-ben, Mária Terézia trónra lépésének évében kell felvennünk. Édesapja, VI. Károly német-római császár hiába foglalta törvénybe az osztrák örökös tartományok nőági örökösödésének jogát, halála után több európai állam is hadat indított az örökségért.

Az évekig húzódó harcok közepette, kihasználva, hogy fél Európa a királynőt támadja, II. Frigyes porosz király cseppet sem úriember módjára leszakította Ausztriáról Sziléziát. Mária Terézia végül megőrizte trónját, de az elvesztett területet nem tudta visszaszerezni. A poroszok elleni revansra 1756-ban látta elérkezettnek az időt, amikor is kirobbantotta az ismét Európa minden jelentős hatalmát megmozgató, úgynevezett hétéves háborút.

Elment a macska…

A nagy “világégésből” viszont minket most csak egyetlen tehetséges katona, az osztrák örökösödési háborúban érdemei miatt alezredsből tábornoki rangra emelkedő Hadik András érdekel. És az 1757-es év, amikor is Hadik Lotharingiai Károly Sándor fővezér megbízásából portyát szervezett a porosz főváros, Berlin ellen.

Huszár, virtus, magyar, vágás

Huszárvágás: egyszerűen, felesleges köröket kihagyva, illetve rendhagyó módon megoldani egy helyzetet.

Virtus: vitézség, férfiasság, erény.

Az időzítés nem volt véletlen, ez év őszén II. Nagy Frigyes király főerői a messzi Sziléziában küzdöttek. Berlin gyakorlatilag védtelen maradt, a poroszoknak még rémálmukban sem jutott eszükbe egy támadás ilyen mélyen a hátországban.

Pedig az osztrák oldalon ott álltak az “üss és fuss” harcmodort évszázadok alatt tökélyre fejlesztő – vagy több mint egy évezrede el nem felejtő – magyar lovasok.

Berlin “elesett”

Hadik ügyes manőverekkel leplezte célját, de sokáig nem maradhatott titokban, mire készül. Mire kevesebb, mint négyezer vitézével és néhány ágyújával október 16-án megjelent Berlin falai alatt, Frigyes felmentő serege is úton volt már. A várőrség parancsnokának álla leesett a csodálkozástól. Ugyan már 14-én informálták a huszárok közeledtéről, ám ő egész egyszerűen annyira képtelenségnek tartotta, hogy el sem hitte.

Huszárok a XVIII. században (Wikipedia)

A huszárok két oldalról “kopogtattak”, a tábornok a roppant falak alatt állva sem bizonyult szerénynek, 300 ezer tallér hadisarcot kért elvonulásáért cserébe. Miközben tudta jól, legfeljebb 24 órája van, mielőtt megérkezik a Frigyes hada. A városi tanács ennek megfelelően húzni kezdte az időt, mire Hadik előhozatta ágyúit, betörte a falakat, és pillanatok alatt lefegyverezte a gyenge városőrséget.

Berlin ezzel magyar huszárok megszállása alá került. A királyi család elmenekült, a királynő küldötte révén kérte a tábornokot, a helyszínen pedig a városőrség parancsnoka, Rochow altábornagy szinte esdekelt: kímélje meg a várost.

Tréfa német módra

Hadik gálánsnak bizonyult. Persze, hogy annak bizonyult, esze ágában sem volt a pusztítás, katonáinak a legszigorúbb büntetés terhe mellett tiltotta meg a prédálást és az erőszakot. A hadisarc összegét viszont félmillió tallérra emelte, még 100 ezret kért huszárai számára, valamint a berlini polgároktól 12 pár kesztyűt ajándékként Mária Teréziának. A porosz főváros idegen megszállás alatt – a helyzethez képest valóban szelíd követelés volt.

A berlini tanácsot sem ejtették a fejére, a sarc összegét csigalassúsággal kapargatták össze. Olyannyira, hogy másnap hajnalig, amikor Hadiknak a felmentő sereg miatt már kereket kellett oldania, a félmillióból “csak” 235 ezer tallért gyűjtöttek össze. Nagyon komoly pénz volt ez is, szó se róla!

Emellett a huszárok magukkal vittek 400 hadifoglyot, hat porosz lobogót, és természetesen a kesztyűket. Bár a hagyomány úgy tartja, Mária Teréziának nem volt sok öröme a finom berlini holmiban, mert a furfangos németek 12 pár helyett 24 darab balkezes kesztyűt adtak át.

Hadik András (Wikipedia)

A huszárok csaknem 24 órát töltöttek Nagy Frigyes fővárosában, majd amilyen gyorsan jöttek, el is tűntek. A király pedig őrjöngött dühében: a hadjárat semmiben nem befolyásolta a háború menetét, de a szégyent Frigyes soha nem moshatta le magáról. Hadik András viszont fürdött a dicsőségben. A “berlini portyáért” később megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború végén pedig grófi címmel és hatalmas birtokokkal jutalmazták.

Hadik András

Végezetül lássuk, milyen ember is volt Hadik András? Mert cseppet sem az a nyalka huszár, akire ilyen tett alapján gondolnánk.

Kissé pocakos, gömbölyded, köpcös fickó volt, aki nem testi erejével, hanem furfangos észjárásával érte el sikereit. “Civilként” megértő, felvilágosult, türelmes földesúr volt, állást foglalt a jobbágyrendszer felszámolása mellett. Földesúrként vallási toleranciát hirdetett, papokat, tanítókat, orvost biztosított a közösségének.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.