Tudomány

Mit szólna, ha holnap már október 15. lenne?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 10. 04. 17:00

Korábban a témában:

XIII. Gergely pápa roppant munka végére tett pontot, amikor 1582. február 24-én elrendelte, hogy 1582. október 4-ét a naptárban október 15. kövesse. Nem volt túl népszerű intézkedés, a vallásháborúkba süllyedt európai országok felekezeti alapon döntöttek bevezetéséről. A katolikus államok, mint például Lengyelország, Spanyolország vagy Portugália azonnal áttért a Gergely-naptárra, míg a megreformált vallás hívei leginkább politikai és ideológiai okból ellenezték.

De voltak problémák az egyén szintjén is. Gondoljunk csak a sok szerződésre, kölcsönre, bérletre, amelyek részesei igencsak megzavarodtak. Arról nem is beszélve, hogy a pápa lépése miatt minden halandó halálnak órája egy csapásra 11 nappal közelebb került…

Évi 11 percen csúszott el minden

A naptárreformra hatalmas szükség volt, az emberi időszámítás jócskán eltért már a csillagászati évtől. A problémával már Julis Caesar is kénytelen volt foglalkozni, mert a Hold ciklusait figyelembe vevő időszámítás miatt már akkoriban nagy volt a káosz. Egy alexandriai csillagászt, Szoszigenészt bízta meg a rendteremtéssel.

Ekkor született meg a julianusi naptár. A reform lényege az volt, hogy bevezették a 365 és egynegyed napos évet, az egynegyed napokat összesítve négyévenként bevezették a szökőnapok és szökőévek rendszerét. Zseniális megoldás volt, de még így is évente 11 perc és 12 másodperc különbség maradt a naptári és a csillagászati év között.

Az újabb igazítás így csak idő kérdése volt. A középkorban igen korán felismerték a julianusi naptár hibáit, ám tekintve egy ilyen változás keresztülvitelének bonyodalmait, sokáig senki nem mert hozzáfogni.

Négyszáz évenként elszökik a szökőnap

A kihívást XIII. Gergely pápa vállalta el: 1578-ban megbízta a konkrét tervek kidolgozásával a perugiai egyetemről Aloysius Liliust, és az angol Christophonus Claviust. Majd 1582. február 24-én kelt bullájában így rendelkezett:

… eltávolítjuk és eltöröljük a régi kalendáriumot, és azt kívánjuk, hogy az Egyház összes pátriárkája, prímása, érseke, püspöke, apátja és más vezetője a napi liturgiához és az ünnepek megtartásához a martirológiához igazított új naptárt léptesse hatályba templomában, monostorában, konventjében, parancsnokságában, seregében vagy egyházmegyéjében, és minden más paphoz, klerikushoz, mindkét nemből származó világihoz, egyházihoz és az összes keresztény katonához hasonlóan ezt az egy kalendáriumot használja, mely tíz nap eltávolítása után, 1582 októberében lép életbe.

Az új naptár 1582 október 4-e után október 15-éz mutatott. Ezzel egy csapásra megszüntette a lemaradást, de rendelkezett arról is, hogy a jövőben se fordulhasson elő. Az a bizonyos 11 perc 12 másodperc 128 év alatt ad ki egy napot, azaz körülbelül 400 évenként három napot. Ha négyszáz évenként három szökőnapot kihagyunk, helyre áll a rend.

A pápa tehát elrendelte, hogy a századvégek közül csak a négyszázzal maradék nélkül oszthatók lesznek szökőévek, a többi nem. Magyarul: 1700, 1800 és 1900 nem volt szökőév, hiába 4-gyel oszthatók, a 2000-es év viszont szökőév volt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.