Tudomány

Veszélyeztetett lett a világ egyik legfurcsább állata

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 09. 29. 12:00

Az ENSZ védelmébe vette a tobzoska mind a nyolc alfaját, a furcsa állatkát ugyanis a kihalás szélére sodorta az illegális kereskedelem.

Johannesburgban ültek össze a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ egyezményt támogató országok (CITES), és szigorították néhány állatfaj védelmét. Döntésük szerint felkerült a konvenció egyes számú mellékletébe a berber makákó (az egyetlen olyan főemlős, amely a Szaharától északra él), valamint a világ egyik legérdekesebb külsejű állata, a tobzoska. A CITES vonatkozó melléklete olyan állatokat tartalmaz, amelyeknek kereskedelmi célú kivitele származási országukból (élve, de akár egyes szerveik tekintetében is) tilos.

A tobzoskák egyébként nem csak kinézetükben érdekesek, mert bár ma már a méhlepényes emlősök egyik alrendjének tartják a tobzoskaalakúakat (Pholidota), sokáig egyáltalán nem értették a rokoni kapcsolatukat a többi emlőssel, ezért teljesen különálló rendnek tekintették a tudósok. Pedig a tobzoskák legközelebbi rokonai a ragadozók, melyektől körülbelül 75 millió éve különült el.

Legkülönösebb ismertetőjegyük természetesen az, hogy emlős létükre pikkelyek bortják a testük legnagyobb részét, csak a hasukon található finom szőrzet. Mivel felülről, főleg összegubózva tényleg fenyőtobozra hasonlítanak, innen ered a nevük is. Érdekes, hogy még mindig nincs egyértelmű elmélet arra, hogy alakultak ki az állat pikkelyei, az egyik teória szerint a bőr irharétegének szemölcseiből sarjadtak ki, tehát tulajdonképpen egybeolvadt, módosult szőrszálak. A másik vélemény szerint teljesen külön kialakult testrészek a hüllők pikkelyeihez hasonlóan.

Szintén jellegzetes a tobzoskák koponyájának megnyúlt formája, amely a hangyászokéra emlékeztet, bár a két faj közvetlenül nem áll rokonságban, csupán táplálkozási szokásaik miatt alakult ilyenné a fejük. A kis állatkák egyébként magányosan élnek, csak párzási időszakban találkoznak a hímek és a nőstények, majd egyetlen utódot szülnek, amely csecsemőkorának végéig az anya farkába kapaszkodva közlekedik. A hagyákkal és termeszekkel táplálkozó állatok üregekben élnek, éjjel aktívak, nappal pedig vagy visszatérnek saját vackukba, vagy helyben ássák magukat a földbe és összegömbölyödnek.

A tobzoskát a CITES eddig a kettes számú melléklet alatt kezelte, amely “korlátozott kivitelt” engedélyez, ezt pedig sokan kijátszották. Mivel az állat a távol-keleti piacon egyrészt kiemelt csemegének számít, másrészt egyes szerveit a kínai gyógyászatban kezelik fontos alapanyagként, az afrikai és ázsiai egyedek száma is erősen megcsappant.

Sajnos még így sem jelent garanciát a döntés a faj megmenekülésére, hiszen az egyes számú mellékletben már jó ideje szereplő elefántok és orrszarvúk vadászata, az agyarak illegális kereskedelme napjainkig folyik, a hatóságok által szinte megállíthatatlanul.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor Angela Merkel greets an interactive robot at the digitalSTROM stand during the annual Girl's Day fair at the chancellery in Berlin on April 26, 2017.
The fair aims to attract young women to hi-tech and engineering jobs.  / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.