Tudomány

A “marsrengés” lehet az élet kulcsa a vörös bolygón

24.hu
24.hu

2016. 09. 29. 13:47

Mivel mai tudásunk szerint a hidrogén az élet kialakulásának egyik alapja, hatalmas siker lenne azt megtalálni a Marson is. Ebben segíthet a "marsrengések" vizsgálata.
Korábban a témában:

Sean McMahon, a Yale geológusa,  John Parnell az Aberdeeni Egyetem, valamint Nigel J.F. Blamey a Brock Egyetem kutatója a felszín alatti hidrogénforrásokat vizsgálták, skóciai és dél-afrikai kőzetek elemzésével. Korábbi megfigyelésekből kiindulva a tudósok azt szerették volna bebizonyítani, hogy a földrengések során a súrlódás miatt hidrogén keletkezik. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a kőzetek képesek-e valamilyen módon elraktározni az elemet.

Nagy meglepetésükre a sziklák elképesztő mennyiséget tartalmaztak az anyagból, amely dörzsölésre kiszökött az azt őrző zsebszerű mélyedésekből. A szakértők szerint ilyen súrlódás szeizmikus mozgásokkal és meteorbecsapódásokkal egyaránt létrejöhet.

A felismerés természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Marson hidrogént találnánk, az egyértelmű bizonyíték lenne arra, hogy egykor élet volt az égitesten. Az elem mellett ugyanis energiára és vízre is szüksége lehet az organizmusoknak – igaz, utóbbiról már bebizonyosodott, hogy jelen van a vörös bolygón.

A tektonika és a hidrogén kapcsolata ugyanakkor más sziklás égitesteken is fennállhat – például a Merkúron, melyről a napokban derült ki, hogy még mindig igen aktív. Fontos azonban megemlíteni, hogy a hidrogénképződéshez komoly szeizmikus munkára van szükség. Mivel a Mars egy ideje már meglehetősen inaktív, csupán feltételezés, hogy a bolygó felszíne alatt ma is van az elemből.

Ha létezik is hidrogén a Marson, az valószínűleg nagyon kis mennyiségű – tehát nem elegendő ahhoz, hogy ellássa üzemanyaggal a jövőben az égitestre érkező kutatókat. A szeizmikus mozgással felszabaduló anyag olyan elenyésző, hogy csak a legkisebb élőlények táplálására lehet alkalmas. Éppen ezért lesz egyszerűbb a jövő asztronautáinak, ha a bolygón tartózkodva nem a talajból próbálnak majd hidrogént kinyerni, hanem inkább az erre kifejlesztett eszközeikből.

Túl kicsi az esélye annak, hogy segíthessünk energiaforrást biztosítani a jövőben a Marsra küldött emberi misszióknak

– állapította meg Blamey. A találgatások előtt azonban fontos lenne megtudni, mi is rejlik igazából a Mars felszíne alatt.

A tervek szerint a kérdéseinkre már akár 2018-ban választ kaphatunk, a NASA ugyanis egy olyan marsjárót küld majd a bolygóra, amely fúrásokat és elemzéseket fog elvégezni. A szerkezet feladatai közt egyebek mellett a szeizmológiai vizsgálatok is szerepelnek.

(Via: Popular Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.