Tudomány

A jelenkor messze nem a legerőszakosabb történelmi időszak

24.hu
24.hu

2016. 09. 29. 15:58

Az ember az eltérő korokban más-más arányban ártott a fajtársainak. Egy nap talán le is mond majd az erőszakról.
Korábban a témában:

Hogy megtudja, hogy miként alakultak az ember vérontási szokásai, José María Gómez, a Granadai Egyetem kutatója kollégáival együtt fejlődéstörténeti elemzéssel vizsgálták meg több, mint 4 millió emlős halálának információit. A szakértők 1024 faj, 137 rendszertani család, és nagyjából 600 emberi település adatait nézték át, az elmúlt 50 ezer évből egészen napjainkig. A kutatók különös hangsúlyt fektettek a háborús áldozatokra, az emberölésekre, a gyilkosságokra, a kannibalizmusra, a gyermekgyilkosságra és a hasonló esetekre, nem téve különbséget az elkövetők száma alapján.

A hatalmas adatmennyiségben rengeteg érdekességet találtak, íme néhány fontosabb információ:

  1. Az emberi halálozások két százalékát egyének közötti erőszak okozta.
  2. A legerőszakosabb korszak a középkor volt – ez nem meglepő, hiszen a rossz közbiztonság, a mongol hódítás, a keresztes háborúk, és úgy általában a folytonos harcok koráról beszélünk. A korszak védelmére szóljon, hogy egy nagyjából ezer éves időszakot ölelt fel, amelyről az ó- és őskorhoz képest sokkal több adatunk van.
  3. Sok ember kis területre történő összezárása nem feltétlenül növeli a feszültséget. Bár a populációsűrűség a legtöbb emlősnél kapcsolatban áll a halálos agresszióval, az új- és jelenkori népességnövekedés nem eredményezte az agresszió emelkedését – sőt, ezek a korok jóval békésebbnek bizonyultak a korábbiaknál.
  4. A mai nomád csoportok a történelem legerőszakosabb társadalmai. Ezek a kis, nomádokból álló, egyenlőségre törekvő, vadászó-gyűjtögető népek meglepő adatokat produkáltak. Gómez szerint a magas erőszakossági szintre több magyarázat is lehet: vagy több adatunk van róluk, mint a régmúlt idők hasonló közösségeiről; vagy a növekvő népsűrűség miatt kialakuló csoportok közti súrlódások eredményezik az agresszió emelkedését; esetleg a személyközi erőszakban és háborúkban “tapasztalt” gyarmatosítókkal történő találkozások miatt alakult ki a helyzet.

Jó hírnek mondható, hogy a fájdalomokozásra való hajlam nem volt állandó a történelem során: hol csökkent, hol pedig növekedett. Úgy tűnik az agressziót a genetikánál sokkal jobban befolyásolja a szociális viselkedés és a területiség.

Ez tehát azt is jelentheti, hogy egy napon elenyésző mennyiségűre csökkenthetjük majd az erőszakot. Gómez szerint a múlt eseményei nem számítanak, a társadalmi környezet átalakításával jelentősen módosítható az agresszió szintje.

Békésebb társadalmat építhetünk, ha akarunk

– tette hozzá a szakember.

(Via: Popular Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.