Tudomány

A gyilkosság családi ügy volt a vikingeknél

24.hu
24.hu

2016. 09. 21. 13:58

Egy új, Evolution and Human Behaviorben megjelent tanulmány szerint egy viking számára az volt a legbiztonságosabb, ha nagy családban élt.
Korábban a témában:

A kutatók három izlandi családi sagát tanulmányoztak. Ezek a források fontos adatokat tartalmaznak egy adott rokonság történetéről, a születésektől a halálozásokon át egészen a konfliktusokig. Mivel az ilyen a kútfők sokszor az élő emlékezetből táplálkoznak, illetve kereszthivatkozásokat tartalmaznak, ezért viszonylag pontos rálátást biztosítanak a közösség életére, és az események mögötti okokra.

A szakértők választása azért esett az izlandi vikingekre, mert a korai történelmük igen zavaros. A sziget meghódítása utáni első két évszázadban nem volt jelentősebb kormányzati egyesítés, amely a helyi törvényeket szabályozta volna. Éppen ezért az igazságszolgáltatás feladatát a legalapvetőbb közösség, a család látta el.

Ha egy rokonság egyik tagját megölték, a hozzátartozóknak joga volt kártérítést, azaz a weregildet követelni a gyilkostól. Sok esetben azonban ez az opció nem bizonyult kielégítőnek, így hát maradt a vérbosszú.

A gyilkos megbűnhődése után azonban minden egyes családtagot biztosítani kellett arról, hogy megtörtént az igazságszolgáltatás. Hasonlóképp, ha a weregildet nem fizették meg, a gyilkos rokonságából bárki alkalmassá vált a “törlesztésre”. Ez sok esetben azt eredményezte, hogy generációkon át tartó viszály alakult ki a rivális családok közt.

Sok rokon = biztonság

Miután a kutatók elemezték a sagákat, úgy döntöttek, megvizsgálják a gyilkosok és az áldozatok családját is. Végül arra jutottak, hogy azoknak a vikingeknek, akiket emberöléssel vádoltak, rendszerint jóval több rokona volt. A szakértők szerint a nagy család biztonságot jelentett, az áldozat hozzátartozói ugyanis a sok potenciális ellenségtől tartva inkább a kárpótlást, semmint a vérbosszút választották.

A jelenséget úgy tűnik, sokan ki is használták. A mondák egyik fő alakja, Egill Skallagrímsson például kifejezetten utazott azokra, akiknek nincsenek közeli hozzátartozói – a viking természetesen nem szórakozásból támadta meg ezeket a személyeket, rendszerint a földjükre fájt a foga. Az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a három sagában mindössze hat ember volt a felelős a 153 feljegyzett gyilkosságért. Skallagrímsson esete tehát nem lehetett egyedi.

Bár a forrásokban szereplő férfiak egyötöde a közösség egyéb tagjai miatt halt meg, a szakértők nem találtak arra bizonyítékokat, hogy rokonok rokonokat öltek volna meg. Eszerint egy családon belül az összetartás mindennél fontosabb volt – még a nézeteltéréseknél is.

(Via: Popular Science)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.