Tudomány

A gyilkosság családi ügy volt a vikingeknél

24.hu
24.hu

2016. 09. 21. 13:58

Egy új, Evolution and Human Behaviorben megjelent tanulmány szerint egy viking számára az volt a legbiztonságosabb, ha nagy családban élt.
Korábban a témában:

A kutatók három izlandi családi sagát tanulmányoztak. Ezek a források fontos adatokat tartalmaznak egy adott rokonság történetéről, a születésektől a halálozásokon át egészen a konfliktusokig. Mivel az ilyen a kútfők sokszor az élő emlékezetből táplálkoznak, illetve kereszthivatkozásokat tartalmaznak, ezért viszonylag pontos rálátást biztosítanak a közösség életére, és az események mögötti okokra.

A szakértők választása azért esett az izlandi vikingekre, mert a korai történelmük igen zavaros. A sziget meghódítása utáni első két évszázadban nem volt jelentősebb kormányzati egyesítés, amely a helyi törvényeket szabályozta volna. Éppen ezért az igazságszolgáltatás feladatát a legalapvetőbb közösség, a család látta el.

Ha egy rokonság egyik tagját megölték, a hozzátartozóknak joga volt kártérítést, azaz a weregildet követelni a gyilkostól. Sok esetben azonban ez az opció nem bizonyult kielégítőnek, így hát maradt a vérbosszú.

A gyilkos megbűnhődése után azonban minden egyes családtagot biztosítani kellett arról, hogy megtörtént az igazságszolgáltatás. Hasonlóképp, ha a weregildet nem fizették meg, a gyilkos rokonságából bárki alkalmassá vált a “törlesztésre”. Ez sok esetben azt eredményezte, hogy generációkon át tartó viszály alakult ki a rivális családok közt.

Sok rokon = biztonság

Miután a kutatók elemezték a sagákat, úgy döntöttek, megvizsgálják a gyilkosok és az áldozatok családját is. Végül arra jutottak, hogy azoknak a vikingeknek, akiket emberöléssel vádoltak, rendszerint jóval több rokona volt. A szakértők szerint a nagy család biztonságot jelentett, az áldozat hozzátartozói ugyanis a sok potenciális ellenségtől tartva inkább a kárpótlást, semmint a vérbosszút választották.

A jelenséget úgy tűnik, sokan ki is használták. A mondák egyik fő alakja, Egill Skallagrímsson például kifejezetten utazott azokra, akiknek nincsenek közeli hozzátartozói – a viking természetesen nem szórakozásból támadta meg ezeket a személyeket, rendszerint a földjükre fájt a foga. Az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a három sagában mindössze hat ember volt a felelős a 153 feljegyzett gyilkosságért. Skallagrímsson esete tehát nem lehetett egyedi.

Bár a forrásokban szereplő férfiak egyötöde a közösség egyéb tagjai miatt halt meg, a szakértők nem találtak arra bizonyítékokat, hogy rokonok rokonokat öltek volna meg. Eszerint egy családon belül az összetartás mindennél fontosabb volt – még a nézeteltéréseknél is.

(Via: Popular Science)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.