Tudomány

Egymillió embert ölt meg a kolera Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 09. 14. 16:30

Korábban a témában:

Verjen Isten Népem Dúlásáért Ínséggel, Sanyarúsággal, Cholerával Hazám Gaz Rablója, Átok Tereád. Az első betűket összeolvasva megismerjük a címzettet, Windischgrätz herceget igaz, magyaros helyesírással – a forradalom leverése után így üzent az osztrák csapatok fővezérének egy szórólap névtelen készítője.

Gondolhatnánk, a “cholera” azért került szóba, mert c-betűs nyavalya, és részben igazunk is lehet. Ám felettébb aktuális is volt akkoriban, hiszen a XIX. századi Magyarországon és egész Európában a kolera volt a legpusztítóbb és legrettegettebb betegség.

Egy napon belül elviheti az embert

Egy baktérium okozza, ami az ivóvízzel vagy élelmiszerekkel jut a szervezetbe, de rossz higiénés körülmények között emberről emberre is terjed. Elég, ha szennyezett kézzel nyúlunk az ételhez. Néhány napos lappangás után a beteget megállíthatatlan hányás és hasmenés kínozza oly mértékben, hogy az ember rövid időn belül végzetesen kiszáradhat. Bekövetkezhet eszméletvesztés is, felborul a szervezet só- és vízháztartása, keringési és veseelégtelenséget okoz.

A kezeletlen kolera miatti halálozási arány nagyon magas, a XIX. század higiénés és egészségügyi viszonyai közt, az orvosok tanácstalansága mellett egy-egy járvány hatalmas pusztítást okozott.

Keletről, egész pontosan Indiából érkezett kereskedők, zarándokok, utazók által. Indiában 1826-ban pusztított nagy járvány, feltehetően ez terjedt tovább, az első európai megbetegedéseket 1829-ben regisztrálták Oroszországban. Innentől kezdve gyorsan terjedt nyugat felé, 1832-ben már Amerikában is tömegesen szedte áldozatait.

Az első volt a legbrutálisabb

Összesen hét nagy világjárvány tört ki a XIX. században, ebből öt érintette a Kárpát-medencét – és mellettük sok kisebb. Az első, az 1831-es volt a legszörnyűbb. Oroszország európai területeiről a kolera Lengyelországba jutott, mire a magyar hatóságok 1830 végén lezárták az északi határt. Kordonokat emeltek, leállt a közlekedés és a kereskedelem, Észak-Magyarország lakóit emiatt pedig éhínség fenyegette.

A határzárat viszont túl korán bontották fel, a kolerát nem sikerült megállítani. Magyarországon nem voltak csatornák, a szennyvíz akadálytalanul mérgezte a kutakat és az élővizeket, óriási tömegek éltek egyébként is borzalmas higiéniai körülmények között. Hiába állították vissza a határzárat 1831 májusában, már késő volt, a kolera ősz közepéig dühöngött az országban.

A szörnyű járvány, a határzár felszínre hozta a társadalmi ellentéteket, ráadásul a kutak vizébe szórt fertőtlenítőszert több helyen is túladagolták, ami vad pletykákat indított el: az urak megmérgezik a népet…

A parasztok először Zemplén megyében fogtak fegyvert, majd még négy észak-magyarországi megyében tört ki lázadás – ez volt az úgynevezett kolerafelkelés. Összesen 13 nemest gyilkoltak meg, de miután a közigazgatás vezetői több helyen elmenekültek, a az egész felkelés országos anarchiával fenyegetett. Végül a katonaság vetett véget a rebelliónak augusztusban.

A “legnagyobb rettegés”

A járvány viszont tovább szedte áldozatait, a kortársak joggal érezhették úgy, eljött a végítélet ideje. A hatóságok tehetetlenül álltak a betegséggel szemben, a koleratemetőkben előre ásták a sírokat, később már szertartás nélkül, azonnal elföldelték a halottakat, a harangok folyamatosan zúgtak. A betegek magas lázzal, görcsökben fetrengtek, állandóan hánytak, és megállíthatatlan hasmenésük volt…

Wikipedia

Podmaniczky Frigyes gyerekként élte át a vészt a fővárosban:

Iszonyú forróság uralkodott; utcáink porosak, homokosak s piszkosak a lehető legnagyobb mértékben; a halottakat félig nyílt szekereken vitték ki a temetőbe, mindenkinek szeme láttára; a betegséget magát nem ismervén, de tapasztalván annak pusztító voltát, még a műveltebb osztályokban is a lehető legnagyobb félelmet, rettegést s elcsüggedést idézte elő.

Aztán vége lett ennek is, a járvány elvonult, októberben feloldották a határzárat. Addigra viszont százezreket vitt el a kolera, köztük például Kazinczy Ferencet. Ha az egésznek lehetett pozitív hozadéka, az annyi volt, hogy ráirányította a figyelmet az eddig elnyomott társadalmi problémákra, a magyar parasztság nyomorult helyzetére, nagy hatást gyakorolt a fiatal reformkori politikusokra, köztük a kolerabiztosként tevékenykedő Kossuth Lajosra.

Többe embert ölt, mint a szabadságharc

A következő nagy kolerajárvány 1848-49-ben érte el hazánkat, és több áldozatot szedett, mint a forradalom és szabadságharc… ’48 nyarán ütötte fel a fejét Erdélyben, majd a Tisza vidékén, októberben pedig elérte a fővárost, majd a felvidékre is eljutott. Az orvostudomány továbbra is tehetetlen volt, a betegek elkülönítésén, a higiénia fontosságára való felhívásokon túl a hatóságok sem tehettek semmit.

Az utolsó nagy járvány 1872 márciusában jelent meg Máramarosban, 1873 szeptemberének közepén pedig már országszerte szedte áldozatait. A kolera később is többször felütötte a fejét, ám a higiéniai viszonyok javulásának, a figyelőrendszer fejlődésének, ezek egyre kevesebb áldozatot szedtek. A járvány visszaszorításában pedig döntő jelentőségűnek bizonyult, hogy felismerték az ivóvíz szerepét a betegség terjedésében.

Mindent összevetve, a mérleg rettenetes: a Magyar Királyság több mint egymillió lakosát vesztette el a XIX. században egyedül a kolera miatt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.